Századok – 1902

Történeti irodalom - Gelcich; Giuseppe: La Zedda e la dinastia dei Balšidi. Ism. –y–t 86

86 TÖRTÉNETI IRODALOM. stílus, mely Lánczy Gyula minden dolgozatában megkapja az olvasót, ezt a kis művet is tanulságos és élvezetes olvasmánynyá teszik. L—L— La Zedda e la diuastia dei Balsidi. Studi storici documentati del prof. Giuseppe Gelcich. Spalato. 1899. 8-r. 335, 8 1. Kitűnő forrásmű, mely a délszlávok s különösen Bosznia, Dalmáczia, Albánia és Montenegro történetét sok igen becses adattal gazdagítja. Zedda elnevezés alatt a Zetci folvó-menti terület, a régi Dioclea, vagyis a mai Montenegro értendő. Hogy mikor kapta Dioclea a Zedda elnevezést, szerző nem bírja megállapítani, csak azt konstatálja, hogy a XIII-ik század elején még a Dioclea vagy Doclea név volt használatban ; habár egy 1233-iki oklevélben már a Zedda név is előfordul. Ez oklevélben ugyanis Sava szerbiai érsek fölmentette a vranjinai kolostort a zeddai püspök jurisdictiója alól. A Xl\ -ik században már gyakrabban találkozunk a Zedda névvel, a midőn ugyanis e tartomány a Balsák uralma alá került. A Balsa (Basa, Balsich vagy Báláié) család a XIY-ik században mint főúri család szerepel a szerb udvarnál; a zeddai uralkodóház megalapítója tábornok volt Dusán István szerb fejedelem hadseregében. Vannak, kik e családot a provencei De Baux családdal hozzák összeköttetésbe; hiteles szerb források szerint azonban a Balsák női ágon a Xemanidadynastiától veszik eredetöket. Szerző bőven foglalkozik e ház történetével, melynek voltaképen egész műve szentelve van. Arra nézve, hogy mikor kezdődött e család zeddai uralma, adatokat nem szolgáltat. Ljubic szerint, kinek állítása azonban nincs hiteles adatokkal támogatva, nem lehetetlen, hogy a Balsák mint Dusán utódai kerültek Zedda trónjára, holott Orbini szerint Dusán idejében Balsa csak egy kis zeddai falu birtokosa volt. Mint egy 1360-iki oklevélből kitűnik, Zedda s ennek ura ekkor már a szerb fejedelem fenhatósága alatt állott. Utódai azonban már mint független fejedelmek szerepelnek. Gyakran összetűznek a magyar király fenhatósága alatt álló szomszédaikkal, különösen Raguza és Cattaro városokkal, s nem ritkán vált szükségessé a magyar király föllépése az egyik vagy a másik fél érdekében. Midőn Bosznia királya Tvartko, 1383-ban hajókat rendelt Yelenczében, nagy aggodalmat okozott nemcsak a, montenegrói fejedelemnek s Cattaro és Baguza városoknak, de magának Mária királynőnek is, ki attól tartván, hogy Tvartko a horvát elégület-