Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Budapesti Szemle - 877

878 TÁbCZA. székfoglalóul olvasott fel. Tartalmát annak idején ismertettük.1

) •—• Ugyanazon szám hozza Péterfy Jenő görög irodalmi tanulmányaiból a Xenophon-ról szólót, mely a korán elhunyt szerző munkáinak azóta közrebocsátott második kötetében is megjelent.2

) — Kézdi Kovács László öt egymásután következő számban (301—305) néhai Barabás Miklós (f 1898. febr. 12.) emlékiratait közli. A magyar festőművészet egyik úttörő apostolának emlékiratai, kit a gondviselés talán csak azért hozott a világra — mondja a közlő — hogy a nemzeti újjászületés nagy alakjait és szereplőit ecsetjével megörökítse az utókor számára, érdekes képét adják a művész küzdelmes ifjúságának s az erdélyi kulturális állapotoknak a múlt század elején ; elbeszélik írójuknak bécsi, bukaresti és olaszországi vándorlásait; megemlékeznek az 1838-iki pesti árvíz borzalmairól, majd a szabadságharcz eseményeiről. Ettől kezdve a művész feljegyzései már hézagosabbak, de a mi az ő életében nevezetes, arról a későbbi időben is beszámol. Jegyzeteit kevéssel halála előtt nézte át s úgy hagyta az Akadémiára. — Heinrich Gusztáv a Csery Péter magyar Bánkbán-regényének 1812-iki kiadására vonatkozó adatokat közöl »Még egyszer a Bánkbán-regény« czím alatt, pótlásúl e tárgyról a Budapesti Szemle mulfc évi május-havi számában megjelent czikkéhez. — A februáriusi (302) számban H. О• jegyű író »Húsz év Horvátország történetéből« cz. dolgozatban a horvát viszonyokat tárgyalja, kiindulva az 1883,84-iki eseményekből s az úgynevezett czímerkérdés miatt akkor támadt forrongásokból, az 1897 902-iki országgyűlésig, s annak a hitének ad kifejezést, hogy két nemzet között, melynek 800 éven át közös a múltja, öröme és szenvedése, a gyűlölködés csak múló jelenség lehet. — A márcziusi (303) szám közleményei közt kiváló érdekű reánk nézve Angyal Dávid czikke. melyben » Velenczei követjelentések a magyar történetről, 1657•—1661« kissé ügyetlen czím alatt, de annál ügyesebben, a bécsi csász. Akadémia kiadásában meg-jelenő Venetianische Depeschen vom Kaiserhofe (Dispaccidi Venezia) legújabb kötetét ismerteti. Battista Nani és Aloise Molin bécsi velenczei követeknek több mint kétszáz heti jelentése van e kötetben közzétéve s e jelentések nagy része Magyarországra vonatkozik. A követek nagyon jól ismerték keleti Európa viszonyait, ezért a kiadó (Pribram Alfréd) főleg az ezekre vonatkozó anyagot állította össze jelentéseikből. Velenczének háborúja lévén a törökkel Kréta miatt, a követeket első sorban az érdekelte, hogy a bécsi udvar mikép tud megférni a portával. E kérdés pedig szoros összefüggésben volt a magyar és erdélyi viszonyokkal ; innen >) Olv. Századok, 1901. 848. 1. s) Péterfy Jenő összegyűjtött munkái második kötetének ismertetését olv. föntebb, 845 és köv. 11.