Századok – 1902

TÁRCZA - Takáts Sándor: Nürnberg város tanácsa és Magyarország 864

TÁRCZA. NÜRNBERG VÁROS TANÁCSA ÉS MAGYARORSZÁG. Nem új dolog, hogy Nürnberg a német városok között a legélénkebb összeköttetésben állott Magyarországgal. Ez a kereskedelmi összeköttetés a hódoltság idejében csak szorosabbá lett. A nürnbergiek nemcsak árukkal látták el hazánkat, hanem a hadi nmnitiókat is ők szállították s az ő tárházaikból kerültek ki mind ama dolgok, melyek a bécsi híres Niederlag-bó\ a XVI. és XVII. században hazánkba vándoroltak. A bécsi ipar és kereskedelem a mondott két század alatt a nürnbergi mellett még számot sem tett. A Niederlag vezetői még II. Mátyás idejében is nürnbergi és augsburgi kereskedők voltak, s a bécsiek csak mint ezeknek factorai, transito-kereskedést űztek. A nürnbergiek és augsburgiak száma, befolyása és jelentősége Bécsben csak akkor csappant meg, mikor II. Eerdinánd 1629 aug. 11-én és 1630 május 25-én kelt két rendeletévelminden protestáns vallású iparosnak és kereskedőnek felmondta Bécsben a burgerrecht-e t, még azt sem engedvén meg, hogy a birodalmi városok kereskedői protestáns vallású ügyvivőket tarthassanak ott.2) A mily mértékben emelkedett és növekedett azután a későbbi időkben Bécs ipara és kereskedelme, épen oly mértékben csökkent Nürnberg és Augsburg összeköttetése Magyarországgal. Mivel a birodalmi városoknak Magyarország nemcsak legjelentősebb piacza volt, hanem mivel jobbára innen látták el magukat marhával és nyers bőrökkel : gondolhatjuk, hogy a jó ') Augsburg város levéltárában: Fase. V. 1629. Mindkét rendelet nyomtatásban is megjelent. 2) Ugyanott van Augsburg város kereskedőinek két folyamodása, melyben régi kiváltságaik érvényesítését kérik s kimondják, hogy ő felsége kívánságainak lehetetlen megfelelniök, inkább abbahagyják a Bécscsel és Magyarországgal való kereskedést. (1630. jul. 6.) Mivel az augsburgiak századok óta ezrével vették a magyar marhát, II. Ferdinánd tilalma Magyarországot is érzékenyen sújtotta.