Századok – 1902

Történeti irodalom - Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. köt. Ism. Lukinich Imre 860

861; TÖRTÉNETI IRODALOM. megyék történetére, melyekről említést először a Váradi Regestrum-ban találunk, azonban már a XlII-ik században kezdetét veszi a Tiszáig terjedő, eredetileg egy Szolnok vármegye széttagozódása is Belső-, Külső- és utóbb Közép-Szolnok megyékre. Az egész Szolnok vármegyét tősgyökeres magyar nép lakta mindvégig, mely a reformáczió kora óta buzgó református ; de épen e miatt volt kitéve az ellenreformáczió és az absolutismus zaklatásainak, s ez lőn oka egyúttal a nép tömeges kivándorlásának és eloláhosodásának is. Magyar nemzeti szempontból messze kiható káros következmény. A megye politikai történetét egyébiránt krónikaszerűleg adja elő a szerző, kivéve a goroszlói (1601. aug. 3.) és a zsibói (1705. nov. 11.) ütközetek leírásait, melyeket a szakmunkák s egyéb források és levéltári adatok alapján egész értekezésekké szélesített ki, valamint a Wesselényiek családi történetét is. Meleg hangon és vonzóan emlékezik meg a két Wesselényi Miklósról, jobbára Szilágyi Ferencz és Kemény Zsigmond kitűnő tanulmánya alapján. Tanulságos képet ad a kötet Szilágy vármegye egyházi történetéről. A megye területe eredetileg az erdélyi egyházmegye jurisdictiója alá tartozott s csak később jutott a váradi püspökség hatósága alá. A reformáczió kora óta azonban e joghatóság csak névleges lett a katholikusság számbeli csekélysége miatt. Ismeretes dolog, hogy még 1735-ben is, az ellenreformáczió térítései ellenére, a két megye (Közép-Szolnok és Kraszna) területén alig számláltak száz katholikust. Részletesen ismerteti a szerző a református egyház belső viszonyait, szereplő embereit, s rövidebben szól a többi vallásfelekezetekről is. Külön fejezeteket szentel az iskolák ügyének, azután a Szilágyság műemlékeinek, pl. az ákosi, kusalyi templomoknak, valamint a megye íróinak, kik közül Csáthy Demetert, Görcsöm Ambrust, Dobai Andrást, Budai Ézsaiást, Ilosvai Selymes Pétert, Kölcseyt említhetjük. Bőven foglalkozik a megye ethnographiájával is; gazdaságtörténeti szempontból pedig becsesek az adózási, gazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyokról szóló részek, melyekhez mindenütt megadja a szükséges történeti hátteret és áttekintést. Egy embernek megírni egy megye monographiáját, hol annyi számtalan részlet, szempont és tárgykör jő tekintetbe, nehéz feladat; ezért van Petri Mór munkájában sok nyers anyag; értéke azonban így is nyilvánvaló. LUKINICH IMRE.1

) ') Azóta, hogy t. munkatársunk e rövid ismertetést megírta szá-