Századok – 1902

Történeti irodalom - Téglás Gábor: Hunyad vármegyei Kalauz. Ism. gr. Kuun Géza 854

856; történeti irodalom. dicső emlékű tábornokunk menekülési útját az Erdőháton, illetőleg a Ruszka-Pojanán át egész a Cserna forrásfejéhez, a honnan azután kijutott Turnu-Szeverinbe. Veczelről szólván megjegyzi, hogy ezen község területén állott a rómaiak idejében Micia, honnan már régtől fogva feles számú római lelet került elő. A harmadik fejezetben Déva történetéből van sok érdekes adat csoportosítva. Ezen a helyen már a dákok idejében egy jelentékeny őrhely állott; a Déva név több dácziai és moesiai helynévben ismétlődik, р. o. Singidava, Arcidava, Utidava, s eredetileg várat, várost jelent; v. ö. a görög lat. domus, görög Bájim = építek, készítek szavakat. Az ősember cseréptöredékei, jáspis szilánkjai, konyhahulladékai (a többi közt unió pictorum héjak), mint Téglásnál olvassuk, nemcsak a vár oldalán, de másutt is előfordulnak a város területén, a közeli szőllők lejtőin. A város főterétől délre Bruz László szőllőhelyén Szent László korabeli sírleleteket találtak. 1267-ben a város alatt vívta harczát IV. Béla hadaival pártütő fia, István. Több lapon át folytatólag vázolja szerzőnk jól kiválasztott érdekes adatok felhasználásával Déva város történetét; leírja, hogyan rejtette el Geszthy Ferencz »arany és köves marhája nagy részét« felesége, Horváth Anna elől. »Ennek a rejtett kincsnek traditiója élhet a nép közt, mely tavaszszal a várfalak mentét éjjelente rendesen meg-meg ásogatja.« Ez volt az a Geszthy, kiről Téglás Gábor a többi közt ezeket írja : »Vallási tekintetben pietistikus hitbuzgó vala s a mikor oláh nyomtatványokkal alig is foglalkozott valaki, 1582-ben oláh jobbágyai részére Szászvároson a biblia egy részét oláh nyelven kinyomatta« stb. Általában igen érdekes szerzőnk vázlata az eloláhosodott magyarságról. (95. 1.) Vajda-Hunyad váráról bőven és sok érdekes adatot csoportosítva ír szerzőnk ; hasonlóképen figyelmet keltő, a mit Lozsádról, mint ősmagyar telepről mond. (120—121. 11.) — Szászvárosról a Városvíz mentén vezet egy út az alsó városvízi Castrum érintésével a muncseli Gredistyére. A Városvíz balpartján fekszik a római Castrum, melyet a víz árja nagyon pusztít; onnan »kikerült bélyegekből, domborműves síremlékekből, bélyeges téglákból a dévai muzeum egész kis gyűjteményt mutat.« Tovább haladva Uj-Gredistyére érkezik az utas, s innen az ösvény egész az 1215 m. magasságban meredező óriás terjedelmű várromokhoz vezet, melyektől Új-Gredistye nevét kapta. »A telepítés alkalmával 1803-ban az erdei munkások 1000 kozon aranyat találtak itt« stb. (140. 1.) — A kenyérmezei csatáról, mely 1479 okt. 13^án vívatott, munkája 145—146.11.