Századok – 1902
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - III. bef. közl. 810
828 DOMANOYSZKY SÁNDOR. Itt elvitathatatlan az Acephalus-codex szövegének az eredetihez való közelebb állása. És ha ezen codex írója — helyesebben e betoldás írója — ismerte volna a Kozmáról s az urak nyilt ellenkezéséről szóló hosszú elbeszélést, bizonyára nem írta volna ennek helyén : »missis exercitibus devastavit Poloniam.« Mindez pedig igazolja azon állításunkat, hogy Kálmán és II. István korára vonatkozólag az interpolatiókban is két különböző traditio összeolvasztását kell feltételeznünk. Sajnos, támasztékok híján az interpolatiók szövegének további bonczolása lehetetlen, vagy legalább is igen problematikus volna az eredmény, melyet elérhetnénk. Ezekkel a betoldásokkal szemben a Budai Krónikának ugyanezen korra vonatkozó elbeszélése sokkal későbbi kor bélyegét viseli magán. Hajlandó vagyok e tekintetben Huber azon véleményéhez csatlakozni, hogy e szerkesztés V. István korából származik,1 ) de ezt természetesen nem terjesztem ki az interpolatiókra is. Vak Béla uralkodásánál már említettük az aradi gyűléshez fűzött s a Budai Krónikából vett passus bizonyítékát, mely szerint ez a rész csak sokkal későbbi időből származhatik. Marczali kifejtette azokat az okokat, melyeknél fogva e krónikán Szent Erzsébet hatását vélte felfedezni.2) Ebből azonban még nem következik, hogy már II. Endre alatt írták volna a krónika ezen részét. Az írónak különben is igen helytelen képe van a II. Endre alatti állapotokról, a mi kétségtelenül későbbi íróra vall. Ha pedig ehez még hozzáteszsziik, hogy Kézai, jóllehet rövidebb a Budai Krónikánál, mégis V. Istvánig megegyezik vele, s hogy e mellett a Kézai rövidebb fejezetei mindig arányban állanak a Budai Krónika hoszszabb fejezeteivel, és hogy Kézaiban épen az a két uralkodó nincs említve, kiről a Budai Krónika is csupán az uralkodás idejét jegyezte fel,3) akkor — azt hiszem —- mindenki előtt világos lesz, hogy a Budai Krónika és Kézai tudósítása Y. Istvánig — mert Kun László történetét már homlokegyenest ellenkezően tárgyalják — közös alapra vezethető vissza, a melynek itt Kun László uralkodása előtt kellett megszakadnia. Természetesen ez a rész sem íratott egyszerre, ennél is több részlet összeolvasztásával van dolgunk. Eredeti alapja e krónikának a Xl-ik századig terjedt, mint azt az Albericus->) Mittheilungen des Inst, für österr. Gesehichtsforsch. IV. 135. 1. 2) Kútfők, 62—63. 3) II. István és III. László.
