Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - II. közl. 793

jános király és a római szent-szék. 799 a levéllel igazolni akarta azt, hogy a porta kegyeit élvezi. De mindamellett kijelenti, hogy »bármit határozzon felőle a pápa: ő a kereszténység és Magyarország érdekében működni nem szűnik meg« s kész egyezségre lépni Ferdinánddal, a ki ha ajánlatait visszautasítja, a következményekért felelős lesz. Végűi felkéri De Casalist, hasson a vele rokonszenvező bibornokokra, hogy jó tanácsot adjanak és ne engedjék, hogy őt »olyan sérelemmel illessék, a milyet a múltban követtek el rajta.« l) De Casalis Pál, mikor ez a levél Rómába megjött, nem volt többé életben. Helyette testvére, Ferencz vette át János király képviseletét.2

) Ez mutatta be a János király által a pápához intézett levelet, melyben Magyarország szomorú állapotát írja le és azt jósolja, hogy Ferdinánd »határtalan uralomvágya« a kereszténységet újra nagy veszedelembe dönti, a melyet csak a pápa közbenjárása háríthat el.3

) A vatikáni körökben többen megütköztek azon, hogy ezen levelében János király a kiközösítésről említést nem tesz, az alól feloldoztatását nem kéri. Azonban az angol követ fönnen hirdette, hogy János király a törvényes formák mellőzésével hozott Ítéletet törvénytelennek tekintvén, a feloldozásért folyamodni nem fog.4

) A pápa is túltette magát a kiközösítés következményein. Válaszolt Jánosnak, intve őt, hogy »jó keresztényhez illően viselje magát«, és értesítette, hogy hozzá, Ferdinándhoz és a lengyel királyhoz egyezség létrehozása végett követeket fog küldeni.5

) A közbenjáró tisztének betöltésére épen akkor kedvező alkalom kínálkozott. Az 1531-ik év őszén több magyar főúr és köznemes, azon ') Az 1531 október 9-ikén kelt levél: Marino Sanuto id. h. 2) Ezt Casalis János 1535 május 13-iki vallomásából tudjuk. Hatvani: Brüsseli Okmánytár, I. 251. 3) A János király október 26-ikán kelt levelét közli CamuSat .* Melanges historiques. Troyés, 1619. 48. Másolatát deczember 17-ikén a franczia követ megküldötte I. Ferencznek. Charrie're id. та. I. 183. 4) Ezt a franczia követ imént idézett jelentésében említi. 5) Ezt a mantuai herczeghez Rómából deczember 7-ikén küldött levélből tudjuk. Marino Sanuto, LV. 346.