Századok – 1902

Történeti irodalom - Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Ism. Illés József 69

72 TÖRTÉNETI IRODALOM. sentia regia-ул s végűi hogyan lesz a titkos kanczellárból királyi személynök, a ki a personalis praesentia regia-t tartja. Talán az egész műnek a fejlődés szempontjából legplastikusabban megírt fejezetei ezek. A nemesség vidéki bíróságai leírásánál a nádor által tartott bírósági közgyűlések (congregationes generales, generalia judicia) és a megyei sedria (sedes judiciaria) kimerítő ismertetésben részesülnek. A polgárság városi bíróságainál fel vannak derítve a tárnoki és személynöki szék megalakulására vonatkozó összes mozzanatok, s mindezeket kiegészíti a földesúri bíráskodás, a kiváltságolt népelemek — a kunok, besenyők, szászok, zsidók - bíráskodásának története. Nem volna teljes a kép, ha még nem emlékeznénk meg azokról a fejezetekről, melyek a szent-székek világi bíráskodására, Erdély, Dalmát-, Horvát- és Szlavónországok, valamint a végvidéki bánságok bírói szervezetére vetnek világot. A mű második részével kezdődik a tulajdonképeni peres eljárás bemutatása. Innét kezdve már a jogászi dogmatikus szempontok irányadók mind az anyag beosztásánál, mind a tárgyalás módjánál. Az egész peres eljárás központja a bizonyítás szaka, s így természetszerű caesurát alkot, mely az egész per folyamát ketté osztja. Előbb kell tehát megismerkednünk a perben szereplő személyekkel s ezeknek jogilag megkövetelt tulajdonságaival. A bíró és bírótársak minősége, az utóbbiak hivatali jellegének kifejlődése, a bíró segédei, a poroszlók és az ezeket később felváltó hiteles helyek, a felperes és alperes, a perbeli képviselők, a prókátorok szereplése és működése következik egymásután, míg elérünk az első mozzanathoz, melylyel a már ismert felek között megindúl a perbeli küzdelem, a mi az idézéssel történik. A legősibb alakon, a pecsétküldés (missio sigilli) intézményén kezdve végig tekintjük a perbehívás szabályainak és módjainak egész sorát. Hogyan kapcsolódik a perbehívás más perbeli cselekményekhez, pl. az iktatáshoz (statutio), tudomány vételhez (inquisitio), hogyan ismétlődik s lesz belőle a három vásáron való kikiáltás, az evocatio cum insinuatione, a brevis evocatio, s minő jelentősége van az idézési határnapoknak. különösen a bírósági nyolczadoknak (octavae jucliciales). És ide, mielőtt elérnénk a bizonyítás szakának jellemzéséhez, még egy nagyjelentőségű fejezet ékelődik be, a mely azonban sokkal általánosabb és a kérdések egészére kiterjedőbb, semhogy itt ezen rövid áttekintés keretén belül végezhetnénk vele. A per folyamának a bizonyításig terjedő egybefüggő képe ez, melyen belül azonban az élethű és különösen a jogászra nézve rendkívül közvetlen érdekű részletek között a magyar középkori peres eljárás eredete és az európai jogfejlődéshez való viszonya