Századok – 1902

Történeti irodalom - Karácsonyi János: A protestantizmus első magyarországi hirdetőire vonatkozó tudósítások bírálata. Ism. Révész Kálmán 760

762 történeti irodalo.m. Ha Karácsonyi ennek kimutatására, illetőleg ismétlésére szorítkozik, egyetlen szavunk sem lehet ellene. De ő sokkal tovább megy, részenként bonczolja Iratosi állításait s e közben oly állításokra és következtetésekre is jut, a melyeket, mivel az ismert történeti adatokkal ellenkezőknek tartjuk, el nem fogadhatunk. a) Karácsonyi szerint Kopácsi István egész 1543-ig Siklóson (Baranya vármegyében) volt tanító. Állítja ezt egy, Zerdaheli Máté mislei prépost által Kassán, 1561 julius 2-án kiadott bizonyítvány alapján, mely szerint : »Stephanum Zentgerginum de Zentgergh, in eodem oppido Zentgergh ... ex honestis christianis ac non obscuris parentibus, patre Thoma .... in bello Mohaciensi a thurcis interfecto, matre Dorothea oriundum fuisse, qui enutritus ab egregio quondam Michaele Vas de Karol, Suclusii (= Siklós) eius loci praefecto. ibidem literis etiam ludimoderatore reverendo domino Stephano Kopachi, nunc in Patak verbi dei ministro addictus est, porro, patria ea pereunte, idem Stephanus Zentgerginus, diversis honestisque semper servitiis occupatus apud plerosque dominos servi vit« stb.1) Ebben a levélben az van, hogy Szentgyörgyi István, kinek tanítója Siklóson Kopácsi István volt, Siklós török kézre jutása után (1543) több úrnál volt különféle tisztességes alkalmazásban ; de arról egy árva szó sincs az oklevélben, hogy Kopácsi István meddig volt Siklóson »ludimoderator.« Hogy Kopácsi nem is tartózkodott egészen 1543-ig Siklóson, nyilván bizonyítja az, hogy 1542 junius-havában a wittenbergi egyetem hallgatója.2

) b) Azt irja Karácsonyi Ozorai Imréről, hogy »csak az 1530 — 31 években végezte tanulmányait, előbb Krakkóban, utóbb Wittenbergben.« Annyit kell hozzáadnom, hogy Wittenbergben 1531 tavaszán még csak megkezdte tanulmányait.3

) c) »Leginkább elárulja tudatlanságát — mondja Karácsonyi — Iratosi azzal, a mit Kálmáncsi (helyesen Kálmáncsehi) Mártonról mint munkácsi papról és Petrovich Péterről mond. Petrovich Péter 1551 augusztus hónaptól 1557 októberig bírta a munkácsi várat. Kálmáncsehi Márton pedig ez időben, a mint az okiratok világosan (!) mutatják, debreczeni plebánus vala.« Bizony, a Karácsonyi által idézett okiratok4

) egyáltalában ') Történelmi Tár, 1900, 475. -) Foerstemann id. m. 196. — Ezt az adatot Karácsonyi 1890-ben ismerte és idézte. (Történelmi hazugságok, 781.) 3) Foerstemann id. m. 141. *) Századok, 1887. 399. — Történelmi Tár, 1889. 601. — 1890. 174—179.