Századok – 1902

Történeti irodalom - Szlauka Károly: Naplótöredékek és följegyzések az 1848/49-iki szabadságharczról. Ism. –gy–a. 759

759 TÖRTÉNETI IRODALO.M. tartanunk. Ezzel is közelebb jutottunk egy lépéssel a középiskolákban a történettanítás kérdésének sikeres megoldásához. Minél több egykorú krónikát fordítunk magyarra, annál inkább módjában lesz a tanárnak a történelem egyes korszakait úgy tüntetni fel a tanulók előtt, ;

hogy igazi képet alkothassanak maguknak a régmultakról. És talán meg is érjük azt az időt, a mikor jó történeti olvasókönyveket is lehet majd szerkeszteni a lefordított krónikákból a magyar középiskolák számára. —G— Naplótöredékek és följegyzések az 1848j49-iki szabadsdgharczről. Eredeti kézirat nyomán közli Szlauka Károly. Nagy-Tapolosány, 1901. Zhorella Gyula kny. 8-r. 62 1. Több jó szándékkal mint szerencsével bocsátja közre e négy ívnyi füzet kiadója Trsko Jánosnak, egykor Grömör megye tb. mérnökének, ki mint honvédtüzér vett részt a szabadságharczban, ennek eseményeiről írt följegyzéseit. Kétségtelen dolog, hogy minduntalan kerülnek elő a nagy időkből fönmaradt levelezések, emlékiratok, naplótöredékek, »melyeket összegyűjteni nemcsak a szakavatott történetíró hivatása, hanem minden igaz honfi erkölcsi, szent kötelessége«, — s midőn kiadónk ezt a kötelességet akarja teljesíteni, kétségkívül a legjobb szándék vezeti munkájában; de nem volt szerencsés gondolat tőle, hőse följegyzéseit más könyvekből vett adatokkal kisérve vagy keverve, s — bár saját vallomása szerint csekély — »változtatással és átalakítással« közölnie, mert ezzel sokat lerontott közleménye értékéből, s hozzá még fel sem tünteti, meg sem jelöli sehol, mi az, a mit más forrásokból, pl. Szeremlei Samu krónikájából vett át, vagy a mit megváltoztatott, átalakított a följegyzésekben. Ugy látszik, a szöveg alatti jegyzetek a közlő tollából származnak, de ez sem mindig bizonyos, mert olyan jegyzet is van, mely nyilván a följegyzések szerzőjétől ered. Az is baj, hogy nem tudjuk, talán a kiadó sem tudja, vájjon Trsko János egykorú naplót írt-e, vagy csak később, emlékezetből vetette papírra följegyzéseit ? Abból, hogy itt-ott Grörgei Istvánnal vitatkozik, kinek ismeretes emlékiratai1) 1885-ben jelentek meg, az utóbbi esetre kellene következtetnünk, bátor lehetséges, hogy ezek a kis polémiák a kiadó »átalakításai« közé tartoznak. A füzet különben, tartalmát tekintve, olvasmányúl elég érdekes. A téli hadjáratról, a tavaszi győzedelmes csatákról, a csornai, ihászi ütközetekről, Kmety J) 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. I—III. köt. Budapest, 1885—1888.