Századok – 1902

Értekezések - PÓR ANTAL: A négy Miklós - II. bef. közl. 716

a négy miklós. 723 párt, rágalmazták meg Kont Miklóst, de ezt is csak halála után merték tenni. Most tehát — hogy e szükséges közbevetés után visszatérjünk oda, a honnan kiindulánk — a négy Miklós minden tehetségét megfeszítette, hogy programmját megvalósítsa. Láttuk, mennyire segítette Vásári Miklós a királyi hadakat a szerb háborúban, és minthogy a váradi püspököt is ott találjuk, kétségünk nem lehet, hogy a zágrábi püspöki bandérium sem hiányzott, valamint magától értetik, hogy a nádor és erdélyi vajda dandárai, mint a királyi „had kiegészítő részei, a hadjáratban szintén részt vettek. — Ok tettek meg, mint látni fogjuk, minden előkészületet arra is, hogy Dalmátország visszafoglalása sikerüljön. Mindenek előtt szövetségeseket kerestek és találtak, hogy a diplomáczia hozzájárulását, mint ma mondanók, kinyerjék Dalmáczia visszahódítása érdekében, mihez már akkor is nem kevés ügyesség és fortély kívántatott. Elsőben is IV. Károly császárt nyerték meg, ki nem régen Budáról vette feleségül Nagy Lajos kis-hugát Schweidnitzi Annát. A császár teljesen belement az actióba. Idejében értesítette egyik hivét, hogy a magyar király háborút kezd Velenczével és Velencze szövetségeseivel. О, a császár, barátságánál fogva, melylyel a magyar király iránt viseltetik, segíteni fogja őt Velencze s esetleg a birodalmi helytartók és azon tisztek ellen, kik netán ellenséges indulattal viseltetnének a magyar király iránt, fölhívja egyúttal a czímzettet, írjon Visconti Barnabásnak és Galeazzónak Milanóba, hogy Velenczét a magyar király és Carrara Ferencz, Padova ura ellen ne támogassák.1) Ugyanakkor a császár Nagy Lajost is figyelmeztette, hogy Velenczével semminemű kötést ne tegyen, minthogy nemsokára módjában lesz a signoriát igen terhes föltételek elfogadására kényszeríteni, a mint hogy legott föl is mondotta Velenczének a barátságot.2

) — Hasonlóképen mívelkedett Miklós aquilejai patriarcha, a császár természetes testvére. — Az osztrák herczeget azzal a segítséggel nyerték meg, melyet 1355 nyarán vitt neki Laczkfi Pál a svábok ellen, mint ezt János barát körülményesen megírta.3

) Viszont az osztrák herczeg arra kötelezte magát, hogy ötven sisakost küld segítségül Velencze ellen, a mit meg is tett.4

) — Ezen szövetségeknek nemcsak az volt a folyománya, hogy a tiroli és görczi grófok s a furláni urak szintén mind a magyar király részére állottak, hanem a hadkedvelő német J) Palaczky : Formelbücher, 26. • 2) Óváry : Eegesták, 57. 58. sz. ') Dubniczi Krónika. Fontes Dom. III. 166. 4) Lichnovski : Gesch. des Hauses Habsburg, III. 1859.