Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - I. közl. 697

jános király és a római szent-szék. 711 János király udvaránál úgy tudták, hogy ezen vád támogatására és súlyosbítására szolgált Balbi Jeromos (egykor II. Lajos tanítója és pozsonyi prépost, ez idő szerint Ferdinánd kegyéből gurki püspök) eskü alatt erősített tanúvallomása, mely szerint János az izlámra tért volna át.1

) A pápa az ügy megvizsgálására és javaslat előterjesztésére Cesarini Sándor, Piccolomini János és Sanseverinói Antal bibornokokból álló bizottságot küldött ki, a melynek részéről a deczember 22-ikén tartott consistoriumban Piccolomini János mint előadó jelentette, hogy »János erdélyi vajda, mint a török szultán szövetségese és két támadásának okozója, az egyházi kiközösítés és hivatalvesztés büntetését vonta magára.« Mire ezt az ítéletet a pápa szentesítette és Cibo Incze bibornok az előre megfogalmazott bulla szövegét felolvasta.2

) Ferdinánd követe, Dal Borgo, a bulla kiállítását szorgalmazván, egy példányát 1530 január 4-én küldötte meg Prágába s ugyanakkor 200 példányban kinyomatása iránt is intézkedett.3) A Ferdinánd udvaránál levő pápai követ pedig, január 31-ikén kelt hitelesítő iratával, Bécsben nyomatta ki és gondoskodott kihirdetéséről.4

) J) Ezt később, 1539 márczius 8-ikán, Frangepán Ferencz beszélte el Aleander bibornok-legátusnak, ki a beszélgetésről feljegyzéseket tett. Friedensburg : Nuntiaturberichte, IV. 345. a) A consistoriumok üléseiről vezetett jegyzőkönyvekből a bíbornoki consistoriumi és a vatikáni titkos levéltárban, úgyszintén a római könyvtárakban számos példány őriztetik. Ezekben a deczember 22-iki végzés kétféle szövegben található. Az egyik így hangzik : »B

mus

dominus Johannes episcopus Albanensis, cardiualis Senensis, retulit causam ас negocium sibi et Bmie

dominis Antonio de Sanctoseverino presbytero et Alexandro de Cesarmis diacono cardinalibus commissum : si Johannes comes vajvoda veniebat declarandus aut non etc. Et sanctissimus dominus noster pronuntiavit prout in cédula.« (Vatikáni levéltár: Varia Politicorum, V. 46. f. 113.) A másik szöveg: »Rmu* dominus Senensis, ut unus ex deputatis cum Brao

de Sanctoseverino et Cesarino, qui egritudine impeditus adesse non potuit, retulit super privatione comitis Johannis voivodae Transilvaniae, tanquam eius, qui inierat amicitiam cum Turcarum tiranno, qui ipsius ducto et pi-omissis regem Ludovicum tunc (sic) et nuperrime totum regnum occupa vérit, incenderit et deleverit. Ex quibus privatus, excommunicato deciaratus extitit, juxta tenorem minutae per EmTM primum diaconum lectae.« (Barberini-könyvtár XXXVI. 1. jelzetű kézirata f. 57.) A felolvasott »cedula« és »minuta« felkutatására irányuló igyekezeteim eredményre nem vezettek. *) Dal Borgo 1529 deczember 20-iki és 1530 január 4-iki jelentései a bécsi titkos levéltárban. 4) Ezen nyomtatványnak egyetlen példánya a XVIII. század végén