Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - I. közl. 697

jános király és a római szent-szék. 705 Rincon Antallal, kit I. Ferenez küldött János királyhoz, hogy neki szövetség kötése iránt ajánlatot tegyen, a signoria által rendelkezésökre bocsátott hajón május 9-ikén Zeng felé vitorláztak.1) Innen útjok Horvátországon és Stirián át vezetett. Ferdinánd rendeletére egyik kapitánya fegyveres csapatot küldött ki a végből, hogy őket foglyúl ejtse; a mi azonban nem sikerült.2

) Rincon junius 25-ikén szerencsésen eljutott Budára, hol a franczia-magyar szövetség iránt létrejött a megállapodás.3

) Burgio magyarországi tartózkodása és működése nyomát a történeti emlékekben nem találjuk. Valószínű, hogy útközben visszafordult; mert augusztus havában már ismét Velenczében időzött.4

) Arra, hogy küldetésében el ne járjon, okot szolgáltathatott neki a pápa helyzetében beállott válságos fordulat. VII. Kelemen és V. Károly között a feszült viszony nyilt harczczá mérgesedett el. Császári hadak május 6-ikán benyomultak Rómába, melyet a barbárok idejét megújító pusztítás és vérontás színhelyévé tettek, a pápát pedig az Angyal-várban fogva tartották. Ugyanekkor János király állapota is kedvezőtlenül alakult. Julius folyamán Ferdinánd sereget vezetvén Magyarországba s nagy részét rövid idő alatt elfoglalván, augusztus közepén Budáról menekülni kényszerült. Ekkor a pápához, a kinek helyzetéről, úgy látszik, nem volt kellően tájékozva, Bonzagno János váradi prépostot küldötte. Ez azonban csak Velenczéig juthatott el, tovább a császári hadaktól megszállott területeken át útját nem folytathatta. A leveleket, melyeket Rómába kellett volna vinnie, Burgio bárónak adta át.5) *) Angres Gergely, Ferdinánd velenczei ügynöke, 1527 máj. 9-ikén jelenti ezt uralkodójának. Hatvani : Brüsseli Okmánytár, I. 53. *) Ezt Pettauból junius 20-ikán Velenczébe írt levél jelenti. Marino Sanuto, XLV. 361. Horváth Mihály említi (Magyarország történelme, IV. 40.), hogy a két követ nem Zengbe, hanem Baguzába hajózott, a honnan Nándorfehérváron át junius végén érkeztek Budára. A forrást, sajnos, nem idézi. *) János királynak 1527 július 6-ikán Ferencz királyhoz írt levelét közli Simonyi : Londoni Okmánytár, 134. *) Ezt János királynak egy későbbi (1'528 május 21-iki) leveléből tudjuk. Theiner : Monumenta Slavorum, I. 599. 6) Ezt János király imént idézett levelében beszéli el. Fönmaradt