Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - I. közl. 697

jános király és a római szent-szék. 703 levele, melyben a Frangepán Ferencz által hozott üzenetért hálát mond, és most már Ferdinánddal szemben is támogatásért folyamodik. »Noha — úgymond — a török a mult nyáron nagy csapást ejtett Magyarországon, . . . mégis reméllem, hogy ha Isten megoltalmaz, s szentséged és más keresztény fejedelmek segítségére számot tarthatok, országom rendeivel még tetemes szolgálatot fogok tehetni a kereszténységnek és az apostoli széknek. Már is visszavettem volna néhány végvárat az ellenségtől, ha ezen üdvös szándékomban nem gátol ő fensége Ferdinánd főherczeg, Csehország választott királya, ki nem tudom miféle jogot követelvén magának országomra, ennek végeit ellenségesen megtámadta, hadait némely városomba vetette, tavaszszal rám és országomra törni készül. Alázatosan esedezem szentségednek, méltóztassék rólam és országomról olykép gondoskodni, hogy Ferdinánd ellenségeskedésétől biztosítva, a kereszténység közös ellenségére, a törökre támadhassak.« x) Ezen »gondoskodás« alatt nem érthetett egyebet mint azt, hogy a pápa Ferdinándot igényeiről lemondásra bírja. YIL Kelemen, ki a Colonnák támadása óta a Habsburgok ellenségeivel, a franczia és angol királyokkal szövetségi tárgyalásokat folytatott, el volt határozva, hogy tekintélyének súlyát János király javára fogja a mérlegbe vetni. Kétségkívül Rómából nyert felhatalmazás alapján biztosította őt I. Ferencz franczia király arról, hogy Ferdinánd elleni küzdelmében számíthat a szent-szék, Anglia, Francziaország és a velenczei köztársaság támogatására.2

) A pápai támogatás első ténye volt : nuntíus küldése Magyarországba.3

) ') Az 1527 január 20-ikán kelt levél egykorú másolata az idézett muzeumi kéziratban. Magyar fordításban közölte Szalay László : Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest, 1859. 14. г) 1527 február 24-ikén : »Summum pontificem, potentissimum Angliáé regem, Venetorum rempublicam ac nos imprimis auxilio vestro nequaquam esse defuturos, tum vestra ipsius causa, tum ne adversarius vester, ut Bohemiae ita Hungáriáé fiat compos, caesaris consanguinitate nixus, tantum concipiat spiritus, ut caeteris olim insidiare audeat.« E. Charriére : Négociations de la France dans le Levant. Paris, 1848. I. 157. ') Ezen szándékáról már február 14-én tesz jelentést Perez. Id. h.