Századok – 1902

Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - I. közl. 47

64 FERENCZI ZOLTÁN. levegőben röpködtek s bogy épen ebben az időben, 1845/46-ban, már a galicziai lázadást megelőzőleg is jobban kezdték újra a közvéleményt foglalkoztatni, mint a megelőző pár évben, ennek egyik főoka az volt, hogy 1845 novemberében megjelent a Robot és Dézma cz. nevezetes röpirat. Ugyanis gr. Batthyány Kázmér e korkérdések megoldására 1843-ban a pesti gazdasági egyesület útján egy 100 és két 50 aranyas pályadíjat tűzött ki, melyekre 12 pályamű érkezett, s három (Hetényi János, Királyi Pál és Ploetz Adolf munkái) jutalmat nyervén, ugyancsak Batthyány költségén egy kötetben meg is jelent; a megyék ingyen kapták meg s e pályaművek igen alkalmasak voltak a közérdeklődés fölkeltésére már csak korszerű tartalmuknál fogva is. Mindannyian a gyors megváltás mellett szólalnak fel; fényesen mutatják ki a robot és dézma tarthatatlanságát, az 1832/36-iki és 1840-iki úrbéri törvények sajátságos, részben szomorú, részben komikus hatását az életre, s miattuk fent és alant az általános elégedetlenséget. Míg tehát az 1839/40-iki örökváltsági törvény megalkotásakor s utána főként az volt a vita tárgya, hogy van-e az úrbéri telkek megváltásának jövője a jobbágyra nézve, vagyis a földmívelő osztály a szabaddá lett földet megtartja-e s nem fogják-e nagybirtokosok és tőkepénzesek összevásárolni ? és míg akkor némelyek a föld túlságos elaprózásán, mások a nagy birtoktestek létrejöttén aggódva, különböző orvosszereket javasoltak e két nemzetgazdasági veszély ellen, sőt állást is foglaltak a megváltással szemben : most, mintha a Bezerédj István szelleme általánossá vált volna, a kérdésnek ez az ága többé senkit sem érdekelt, csak az, hogy megváltás kell sürgősen, hogy a földnek szabaddá kell lenni, s csak is ennek legjobb megoldásán töprengtek az elmék. Hozzájárult a nézetek ez átalakulásához az is, hogy mint mindig, midőn a szabadelvűség bizonyos érzelmi túlsúly kíséretében jelentkezik, úgy most is a történelmi múlékony vagy változó jogok helyett a természeti jog örök törvényeit hangoztatták, mely az egyetlen biz.tos és elég széles alap a jövő Magyarország számára.1) A közmeggyőződés így gyorsan, egy irányban s határozottan alakult ki. Egyszerre belátta mindenki, hogy a legenyhébb úrbéri állapot sem volna végleges, csak átmeneti állapot, s most már mindenki így látta a szabadelvűek közül az előbb túlzott engedékenységük miatt enyhéknek nézett úrbéri törvényeinket. Az ily országgyűlési alamizsnáskodás ideje lejárt, ') V. ö. Gáty: A Jelenkor Társalkodója, 1842. 73, 74. sz. Pulszky : Pesti Sírlap, 1841. 71. sz. Záborszky Alajos: Az úrbéri telkek örökös megváltásának terve és hasznai. Pozsony, 1843.