Századok – 1902

TÁRCZA - Vegyes közlések - Károlyi Árpád emlékbeszéde Arneth Alfrédről 681

tárcza. 681 magistrum Laurentium et Albertum banum de Macho«, hogy az Ajnárdfiakat (Zsámbékiakat) a Duna-Száva közén eső jószágaikban osztoztassák meg. íme tehát azért volt Anna, Easztiszláv özvegye, Albert bánnak asszonya, azaz úrnője, mert ez az ő herczegségéhez tartozó Mácsónak bánja vala. A rejtélyes Chychet e szerint Mácsót jelenti. így azután könnyen érthető, hogy Albert bán tanúi a szerémi prépost és Anna herczegasszony másik tisztviselője, Ampod boszniai bán valának. Ampodot ennélfogva nem szükséges «Z-bánnak tartanunk, mint azt korábban gondoltam.1

) Yégűl Anna herczegasszonyt annyiszor emlegetvén, nem mulaszthatjuk el, hogy ne figyelmeztessük olvasóinkat Wertner Mórnak már másodízbeli, egyszerű hibás olvasásból eredő jóhiszemű tévedésére. Wertner megbízhatatlannak tartja a Margit-legendát, mert egy helyütt ezt mondja: »Anna asszony német herczegnek felesége, mely Anna , asszony vala ifjú László király atyjának, István királynak huga«, holott férje — mint Wertner tovább folytatja — sohasem volt német herczeg.2) Azonban csak a régi Pray-féle hibás kiadásban áll ez a tétel így: »Anna ázzon nemeth bercheknek felesege«, az eredeti kéziratban és Yolf György pontosabb kiadásában e tétel így hangzik: »Anna asszon némely herczeknek felesége.« 3) A régi magyar nyelvben pedig »némely herczek« annyit tett, mint ha ma azt mondjuk, hogy »egy herczeg.« A Margit-legenda tehát e helyen csak azt akarja mondani, hogy Anna asszony egy herczegnek volt a felesége, s ezzel magában semmiféle genealógiai botlást nem követett el, jóllehet egyben-másban nem dicsekedhetik is a mai genealogusok pontosságával. SÁNDORHEGYI. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA május 26-iki összes ülése alkalmával Károlyi Árpád r. tag szép emlékbeszédét hallottuk, melyet néhai Arneth Alfréd külső tag tiszteletére mondott, Arneth Alfréd valóságos belső titkos tanácsos, a bécsi tudományos Akadémia elnöke, a cs. és kir. udvari és állami levéltár igazgatója, а М. Tud. Akadémiának 1872-ben megválasztott külső tagja s 1877 óta társulatunknak is külföldi tiszteleti tagja, 1897 jul. 30-án halt meg. Károlyi Árpád, kinek az elhunyt tudós több mint hiísz éven át hivatali főnöke vala, három szempontból emlékezett meg róla beszédében : jellemezte mint embert, méltatta ") Századok, id. h. 2) Az Árpádok családi története, 472. 1. — Századok, 1901. 74. 1. 3) Nyelvemléktár, VIII. köt. 65. 1. SZÁZADOK. 1902. VII. FÜZET. 46