Századok – 1902

Értekezések - FERENCZI ZOLTÁN: Kossuth és Wesselényi s az urbér ügye 1846–1847-ben - I. közl. 47

62 FERENCZI ZOLTÁN. De én több megfoghatatlanságot is érteni már. Ezzel nem törődöm. Mesének tartom. Jobb ember vagyok, mintsem többnek tartanám mesénél. Csak azt bánom, hogy elég gondatlan valék nőmmel közleni a comoediát. О szegény aggódik kimondhatlanúl. En bizony nem ; de bánt az, hogy nincs egy millió frtom ; mennyi jót tudnék vele tenni a hazának, míg magam örömest rágnék száraz kenyérhéjat. — Egyesületi úton pénz nélkül csakugyan nem megyünk semmire. Ha százezereu volnánk, kik évenkint 5 frtot adnánk, csodákat mívelnénk ; de így, mikor a védegyletnek annyi pénze sincs, hogy szegény Stullert a pénztárnokságért fizetni tudja, kitől e miatt ügyvédi pártolói jobbadán elröppentek, — ugyan kérlek. mire menjünk ? s nem megbocsátható-e. ha megadom magam a kénytelenségnek. s pokolnak dobva keblem hazafivágyait, mívelni megyek piczi telkemet, mint hazánkfiainak más milliói. Talán nem nehezteled bosszú levelemet. Ugy veszem, mintha oldalad mellett ülnék, testvéri kebledbe öntve gondjaim tengerét. Áldjon az ég. Nődet szívesen tisztelem. Áldásom gyermekedre. Isten adjon boldogabb időket, ha majd eléri a cselekvő hazafiság korát. hű barátod Kossuth. line, a Kossuth megváltási terve, melynek két fő szempontja : az állam közbejöttével egyszerre való megváltás és a közteherviselés. Megjegyzendő, hogy ha b. Wesselényinek Kossuthhoz írt levelei közül az 1846 jan. 27-ikit elolvassuk,1) azonnal szembeötlik, hogy Kossuth megváltási terve voltaképen e levél egyik részére válasz. Említi t. i. Wesselényi itt, hogy a Jelenkor 1845 végén Erdélyből czikket közölt »As alkotandó erdélyi úrbér elösajgám« cz. alatt,2) melynek lényege az, hogy nem kell úrbér, s ebben Kossuthra hivatkozik, mint tekintélyre. Wesselényi felhívja tehát őt, hogy e czikket czáfolja meg a Hetilap-ban. Áz itt említett czikk 1845 decz. 18—24-én jelent meg s ennek lényege csakugyan az, hogy nem kell úrbér; de nem úgy, mint Wesselényi röviden jelzi, hanem a czikk azt mondja, hogy mind nagyobb levén hazánkban a vágy, nevelni a nemzeti testet, közössé tenni az érdekeket : ez helyes, de az úrbér által el nem érhető. Ez alapelvében rossz, mert igazságtalan, megtámadván a tulajdont, s mert csak méltányos egyéb. Kossuth különben nemcsak Wesselényinek írta meg, hanem pl. Kazinczy Gábornak is. U. o. 480. 1. Az a bizonyos közlő pedig Sz. és A. satyrikns ízű leveleit fontoskodva másképen értelmezte, ha ugyan látta. ') Az erdélyi muzeum könyvtárában : br. Wesselényi Miklós Levélmásolati könyvei 1846-ról. 2) 1845. 101—103. sz.