Századok – 1902
Értekezések - PÓR ANTAL: A négy Miklós - I. közl. 601
606 pór antal. ekkor gondolt kis-öcscse előmenetelére, de ez alkalommal czélt — ha ugyan tűzött ki ilyet magának — nem ért, minthogy az 1331 évi követség s az 1333 október 2-án történt kanonoki kinevezés közt összefüggést nem találunk. Ezt másutt kell keresnünk, tudniillik I. Károly király sieiliai útjában, midőn Endre fiát azon szándékkal vitte Nápolyba, hogy ez ott majdan uralkodjék. Károly királyt ez útjában sok főúrral egyetemben elkísérte Csanád érsek is, hiszen keresztfiának, Endre herczegnek érdekéről volt szó; viszont az érsek urat kis-öcsesei: Vásári Miklós és Toldi János kisérték. Az egyezkedések a sieiliai és magyar király közt sok nehézséggel jártak. A pápának, mint Sicilia hűbéres urának is volt szava, még pedig nyomós, ez ügyben. Csak találomra mondom, hogy Csanád érseknek, vagy Báthori András váradi püspöknek, legelőbb Piacenzai Jakab esanádi püspöknek, kik szintén Károly király kíséretében valának, alighanem föl kellett keresniök Avignont is, hogy a pápa jóindulatát a magyar király javára, az ellenáramlatokkal szemben is, biztosítsák. Ez föltevés ugyan, melynek megerősítését Eraknói legújabb munkájában *) hiába kerestem; de az kétséget alig szenved, hogy Csanád érsek két unokaöcsese, kiket a pápa épen azon időben, és pedig tekintettel nagybátyjokra, a váradi, illetőleg a váradi és esztergomi kanoniák adományozásával tüntetett ki, személyesen is járultak az egyház fejének színe elé. Vásáriról ennekutána 1339 jan. 18-ig semmit sem hallunk. E napon azonban kinevezte XII. Benedek pápa Miklósfia Miklóst de Viasaria, az esztergomi főegyház prépostjává, mely méltóság az által üresedett meg, hogy Kálmán herczeg esztergomi prépost, Károly király házasságon kívül született fia, győri püspökké szenteltetett,2 ) a mit nem csupán Csanád érsek ajánlatának és a pápa kedvezésének, hanem hajlandók vagyunk betudni a magyar királyi udvar jóindulatának is, mely Miklós prépostot immár tényezőnek kezdette tekinteni. Kitűnt ezen jóindulat azon fontos alkalommal, midőn özvegy Erzsébet anyakirályné Olaszországba készült : Nápolyba, hogy Endrét az ellene szőtt ármányoktól megóvja, és Rómába, hogy az apostolok sírját meglátogassa. Catharensis mellékneve sem enged arra következtetni, mily viszonyban állott Csanád érsekhez vagy kis-öcscséhez. ') Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel, I. 351—356., a hol ezen eddigelé zavarosan ismert ügy föl van fejtve. 2) Theiner : Monnm. Hung. I. 630.
