Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Vienac 594

594 tárcza. (578. 1.) — 11. Az első horvát katholikus congressus leírása. (579 — 664. 11.) — 12. Barle Jankó: Az 1738-1745-iki pestis Horvátországban. (670. 1.) VII. NADA. (Remény.) Tudományos, szépirodalmi és művészeti folyóirat. Szerk. Hörmann K. Sarajevo, 1900. VI. évf. — Irodalmi rovatában a következő történelmi műveket ismerteti : 1. Kumicic Eugén : Zrínyi Péter, Frangepán Ferencz Kristóf és rágalmazóik. Zágráb, 1900. (47. 1.) E munka megírására az adott alkalmat, bogy szerb részről támadást intéztek Zrínyi és Erangepán ellen. Kumicic oklevelek alapján czáfolja a támadókat. 2. Ortner István : Krapina vár és mezőváros története. Zágráb, 1900. (47. 1.) E monographia a Cseh, Leh és Méhről szóló horvát népmondát ismerteti. E szerint a horvátok ősének Hrovatos-nak, három fia volt : Cseh, Leh és Meh, kik ősi fészkökből elköltözvén, a cseh, lengyel és orosz nép törzs-atyáivá lettek. A népmondának semmi történelmi alapja nincs, de mint a szlávok faji egységének kifejezését, szívesen fogadta még a szláv tudományosság is. Ez a mese indította 1826-ban a krapinai születésű G-ájt a szláv egység érdekében működésének megkezdésére. 3. Safvet beg Basagic-Bedzsepasic : Bövid tájékoztatás Bosznia és Herczegovina múltjáról. Sarajevo, 1900. (127. 1.) Bosznia történetét az 1463 évvel végezte Klaic ; e könyv folytatja azt 1850-ig, és pedig hiteles török források alapján, azonban még nem rendszeresen, csak episodszerűen. 4. Milicevic M. G-. Milos fejedelem a mesékben. Belgrád, 1900. (288. 1.) Az író Obrenovics Milosnak, az első szerb fejedelemnek életrajzát adja, beleszőve a reá vonatkozó adomákat, melyek alakját és környezetét érdekesen megvilágítják. Végezetül közli tollba mondott leveleit, mert a fejedelem maga nem tudott írni. A munka sok érdekes adatot tartalmaz Szerbia újabbkori történetére nézve. VIII. VIENAC. (Koszorú.) Szépirodalmi és ismeretterjesztő lap. Zágráb, 1900. — Megemlítjük belőle Modestin J. czikkét : A horvát történelemből. Válasz Krsnjavinak. (11 és köv. 11.) Krsnjavi a Narodne Novine 1899-iki évfolyamának tárcza-rovatában »Iz Dalmacije« czím alatt a horvát művészet történetéről írt czikksorozatában Tamás spalatói főesperes műve és a diokleai pap XII-ik századi krónikája alapján a horvátok régibb történetére nézve tesz némely megjegyzéseket, melyek a horvát történetírók mai irányától eltérnek ; az értekező ezeket iparkodik megczáfolni. MAROALITS EDE.