Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Ludovika Akadémia Közlönye 587

tárcza. 587 körébe vág Karácsonyi János polemikus czikke : Végszó a garábi apátság székhelye ügyében. Erélyesen és kétségtelen bizonyítékokkal czáfolja Érdujhelyi Menyhértnek az Évkönyv 1900 évi folyamában megjelent azon czikkét, melyben azt bizonyítgatja, hogy a garábi apátság a régi Yalkó vármegyében keresendő. Karácsonyi Yárosy Gyulának ad igazat, ki már húsz év előtt kimutatta, hogy a kérdéses apátság a régi Solt és Bodrog megyék határszélén, Kalocsától délre a Dusnok mellett ma is meglevő Garáb nevű helyen állott. — Kubinyi Viktor az 1500, 1518 és 1519 évi bácsi országgyűlések lefolyását s az ott hozott határozatokat ismerteti. — Érdekes hadtörténeti czikk Olchváry Ödön honvéd alezredes mutatványa »A magyar függetlenségi harcz 1848,49-ben a délvidéken« cz. munkájából. Az 1849 jul. 14-én vívott hegyesi csatát írja le katonai szakszerűséggel s teljes elismeréssel Guyon katonai tehetsége iránt, melylyel diadalmaskodott Jellacsics bán csapatain. — Holczman Ignácz czikkét leszámítva, ki a bácskai babonákat gyűjtötte össze, a többi közlemények régészeti tárgyúak. — Weigang János az Apatin, Szonta és Erdőd határában feltárt őskori sírokról tesz jelentést, G. K. a zsablyai leletekről számol be, Bibó-Bige György a paleolith-kori emberfajokról értekezik a darwinista Mortillet franczia tudós nemrég megjelent műve nyomán. — Az Évkönyv leghosszabb, egy füzetet külön betöltő czikkét Gziráky Gyula írta, a ki Gombos község ásatag emlékeit ismerteti sorra számos ábra kiséretében. — A LUDOVIKA AKADILMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja a m. kir. honvéd Ludovika Akadémia tanári kara. XXVIII. évf. 1901. 1—-12. füzet. — Az 1. füzet Tárcza-rovatában V. J. jegyű író, abból indulva ki, hogy a nemzeti irodalom történetével való foglalkozás a magyar katonára nézve már csak azért is hasznos, mert alig van nép, melynek költészetében a katonai ideál uralma oly soká vagy talán tovább tartott volna mint a magyarnál : Első katonapoétánk cz. alatt Erdélyi Pál életrajzi műve nyomán Balassa Bálint, a XVI-ik század ez erős, daczos, büszke de könnyüvérű oligarchája alakját rajzolja, ki hősi halálra és költői halhatatlanságra született. — Az irodalmi részben két érdekes munka ismertetését találjuk. Egyik : Verdy du Vernois porosz tábornoknak »Im Hauptquartier der zweiten Armee 1866« czímű 1900-ban megjelent munkája, melyben a szerző az osztrák-porosz háború gazdag irodalmát kiváló művel gyarapítja. Ezúttal nem foglalkozik a hadjárat eseményeinek hadászati megvilágításával, hanem a hadjárat alatti feljegyzéseinek és levelezéseinek emlékiratszerű feldolgozását adja, főleg a lélektani és egyéni szempontokat emelve ki, a mivel nagyban hozzájárúl az események igazságos megítéléséhez. A másik munka: »Das к. und к. Kriegsarchiv von seiner 40*