Századok – 1902

Történeti irodalom - Biás István: Adatok a Teleki-könyvtár alapításának történetéhez. Ism. Naményi Lajos 577

577 TÖRTÉNETI IRODALOM. egybegyülekezni, míg valami 32,000 ember portyázással s a határok biztosításával volt megbízva. Tényleg azonban a hadjárat kezdetén (junius-hó második felében) a királyi haderőnek csak fele volt a köpcsényi táborban öszpontosítva. A szerző immár a hadi események részletes leírására térve, Zelényinek Alsó-Ausztriába indított portyázó kalandját, azután pedig a Szapolyai könyelműségére és gondatlanságára visszavezethető rohraui vereséget mondja el, melynek hírére a köpcsényi táborban visszamaradt dőzsölő hadosztályok is futásnak eredtek. E csorbát a Budáról jul. 2-án másodízben visszatérő király szokott energiájával csakhamar kiköszörülte, s miután Pozsonyon át az ostromló szerszámok is megérkeztek, hozzáfogott a határvár ostromához, melyben a dunai hajóhadnak is feladat jutott. Miután a Grawenswerth gróf vezérlete alatt útnak indított osztrák élelmezési szállítmány Németóvárnál a magyar előőrsök által ásott sövényárkokban legyőzhetetlen akadályba ütközött, s miután szept. 23-án Németóvár és Petronell között a Bécsből tervezett felmentés is dugába dőlt : Mátyás király a romba lőtt vár parancsnokát okt. 5-én megadásra bírta ; mire egy időre Hamburgba tette át lakását, a hol azután Beatrix királyné tiszteletére több ünnepélyt is rendezett. Munkájához az ostrom áttekintő vázlatát csatolta a szerző; az Organ der militair-wissenschaftlichen Vereine 53-ik kötetében megjelent német fordítás függelékében pedig ezen vázlaton kívül még Hainburg körülzárolásának tervrajzát is közzétette. A talpraesett tanulmány a kolozsvári Mátyás-szobor alkalmából megindult emlék-irodalom egyik becsesebb termékének mondható. M. L. Adatok a Teleki-könyvtár alapításának történetéhez. Ismerteti ifj. Bids István. Marosvásárhely, 1901. Adi Árpád kny. Kis 8-r. 13 1. Nyilvános könyvtáraink alapítása évét, kevés kivétellel, homály födi. Az erre vonatkozó feljegyzések csak általánosságban mozognak és inkább csak arra vonatkoznak, hogy mely évszázadban vetették meg egy-egy könyvtár alapját. Leginkább az alapító-levelek hiánya okozza e bizonytalanságot, mit még a XVIII-ik század végén is tapasztalunk; csakis a XIX-ik század folyamán létesült könyvtárainkról tudunk positiv évszámokat felmutatni. E kétes és történelmi szempontból gyakran sajnos helyzeten talán akként lehetne segíteni, ha könyvtárnokaink alapos vizsgálat tárgyává tennék a régi könyvekben