Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - VI. bef. közl. 528

beheim mihály élete és müvei. 533 szór érintkezett a szerzetessel, a ki neki ilyen találkozásoknál a kegyetlen vajda viselt dolgairól beszélt : Da selbst ich michel beham gar offt zu disem brúder kam, der saget mir uil übel, dy der trakel waida began, der ich ein tail getichtet han. Drakul székhelye török forrás szerintAgacs-Hiszár volt, Petancius 2

) szerint Targoviscus, azaz Targovistea, három napi távolságra Brassótól. Gorrion-1 nem tudom megfejteni. Az utolsó esemény, melyről a költemény szól, Drakul elfogatása és elzáratása Mátyás király által. Egész pontossággal nem tudjuk ennek idejét megállapítani, de bizonyos, hogy 1462 október-november táján történt. Oklevelek tanúsága szerint Mátyás az említett év szept. 17-ikén Tordán volt,3

) és még decz. 9-ikén is Erdélyben tartózkodott.4

) Mátyás pedig azon alkalommal vetette fogságra az emberi szörnyeteget. Beheim, mint láttuk, épen abban az időben teljesített szolgálatot a bécsiektől ostromlott császári várban, de már decz. 12-ikén Bécsújhelybe indult III. Erigyes udvarához. Tehát itt és abban az időtájban írta költeményét,5) mikor a megénekelt események még az újság borzalmával hatottak a hallgatóságra. A költemény tárgya csak a vajda elfogatásakor volt időszerű, és még egyszer 1477-ben, mikor Mátyás király Drakult újra visszahelyezte a vajdai székbe; de akkor Beheim már nem élt és a költemény már nem is szól erről. A költeményben elbeszélt események hitelességéhez tehát kétség nem férhet. ") Thúry id. m. I. к. 85. 1. Y. ö. még Engel : Geschichte der Walachey, 176. 1. 1. jegyz. 2) Schwandtner fol. kiad. I. к. 870. 1. 3) Teleki id. m. III. к. 279. 1. 2. jegyz. 4) Teleki id. m. III. к. 280.1. 4. jegyz. — Szilágyi Sándor : Erdély története, I. k. 143. E) Beheim Drakult már a bécsiekről szóló krónika bevezetésében is említi, mely minden valószínűség szerint inár az ostrom alatt, tehát Drakul elfogatása és a mi költeményünk előtt jött létre. Hölzer ugyanis a bécsi polgármesterről azt állítja, hogy teljesen az oláh Drakulra ütött. (Karajan kiad. 4. 1. 25. vs.) A költő tehát már előbb hallott Drakul kegyetlenkedéséről bizonyára kósza hírekből, vagy pedig föl kell tennünk, hogy az említett szerzetessel való ismeretsége az ostrom elé esett, mert természetes, hogy a szerzetes még a vajda elfogatása előtt hagyta el Oláhországot, és Beheim erről nem is a szerzetestől, legalább nem mint szemtanútól értesült. Az utóbbi föltevés azért nem látszik valószínűnek, mert Chmel : Begesta chron. dipl. Friderici IV. tanúsága szerint Erigyes császár a bécsi ostrom előtt nem igen tartózkodott Bécsújhelyben, tehát Beheim sem.