Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

a muhi csata. 519 A magyarok erélyes támadása, az első komolyabb összecsapás, jelentékenyebb szabásií ütközet volt, mint első pillanatra gondolnánk. A tatár csapatok vesztesége Batu-khánt nagyon elkedvetlenítette. Mondják, hogy vissza is akart volna térni, de az öreg Szubutai lebeszélte, mondván : »Herczeg, ha vissza akarsz vonulni, abban nem akadályozhatlak, de én elhatároztam, hogy addig nem térek vissza, míg a Tu-na (Duna) folyót és a Ma-cha-h (Pest) városát el nem értem.« ') A mongolok visszanyomattak; ennek folytán a magyar csapatok — a hídőrséget megerősítve — a keresztyén hadviselési módszer nyugodt lelkiismeretével, szintén táborukba vonultak. Ott a kivívott diadal szerencséje mindenkire megnyugtatólag hatott, s azok is, kik még fen valának, fegyveröket lerakva, aludni tértek. Csak Kálmán herczeg és Ugrón hadi népe, valamint a templomos vitézek maradtak készenlétben, az éjt fegyverrel kezükben virasztván át. Nem ok nélkül. A tatárok közép oszlopának, a másik két oszlop harczműveletére való tekintettel, meg kellett újítani a támadást. Batu a hídfő közelében hét hajító gépet (katapultákat) állított fel s roppant köveket hajigáltatott a túlsó partra, folyvást szórva a nyilakat a magyar hídőrség ellen. A hadi történelemben nem ritka eset, hogy az ágyúk lövő távolságán kívül lövegharczot vívtak az ellenfelek s a lövedék nem tett kárt az ellenségben, mert odáig nem jutott. 1239-ben Csernigov ostrománál a tatárok hajító gépei 150—200 fonál távolságra dobálták az óriási köveket,2) a mi egyenlő 320—426 méterrel, vagy 426 — 568 lépéssel. Ebből következladt a vízbe, arról nines szó ; de biztosra vehetjük, hogy több veszett a vízbe, mint kard és lándzsa által. J) Csupán a hídért folyt harcz lehetett az, mely Batu-khánt elkedvetlenítő, mert ott a tatárok határozott vereséget szenvedtek. Szinte képzelhetetlen, hogy Batu, ki annyi csatában és ostromban vett részt, most egy átkelés kierőszakolásánál bekövetkezett vereség miatt kedvét veszítse és teljesen visszavonulni akarjon. Б körülmény azonban érthetőbbé válik, ha elgondoljuk a visszavert oszlop rendetlenségét és veszteségét, a másik két oszlop késedelmét, valamint azt, hogy Batu az éjjeli homályban nem tudhatta, hogy nem az egész magyar hadsereg áll-e vele szemben rendezett csatasorokkal ? Egy nagy és vitéz hadsereget kézi tusával támadni folyón való átkeles közben nem kicsiség, éjjel pedig lehetetlen. •— A Szubutainak tulajdonított szavak tulajdonképen a Batu és jeles tábornoka közti viszony jellemzésére szolgálnak s a katonai fegyelem mellett is csak olybá veendők, hogy az öreg, hű cseléd sok igazságot odamondhat gazdájának. Végűi megjegyzem, hogy a muhi csata után többé nem lehetett arról szó, hogy a mongolok visszavonuljanak, mert minden tisztán állott Batu előtt. 2) Galitzin id. h. 270. 1. — 1 fonál = 2434 méter.