Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

a muhi csata. 517 Ezen apathikus tétlenség, a biztonsági szolgálat elhanyagolása csak ingerűi szolgált a cselvetésben leleményes, ravaszságban fölűlmúlhatatlan, a hadviselésben évtizedek óta gyakorolt mongoloknak. Április 10-én, egy szerdai napon este, midőn a magyar tábor lenyugodott, egy orosz szökevény jelentkezett a magyaroknál. A király elé vezették. Itt elmondá, hogy Batu-khán rendezi csapatait, az éj folyamán támadásra készül. »Legyetek azért ovatosak, — mondá — nehogy véletlenül s rögtön találjanak rátok rohanni.« Ugy tetszik, a király és alvezérei lehetetlennek tárták, hogy a mongol hadsereg komoly és elhatározó támadást intézzen táboruk ellen; de bizonynyal nem is sejték, hogy mily nagyszabású és merész támadáshoz készülnek a tatárok, mert csupán a híd védelmére gondoltak. Kihez legközelebb állott, kiben leginkább megbízott, öcscsét, Kálmán lierczeget rendelte ki dandárával a híd védelmére a király. Ugrón érsek — »mert ő is harczos csatára mindig kész és vakmerő ember vala« — dandára élén követte Kálmán csapatait saját elhatározásából. Batu-khán három oszlopra osztá fel seregét. A közbelső oszlopnak a hidat kell vala erőszakolnia s a magyarok figyelmét ezen a ponton lekötnie. A jobb oszlop a híd fölött megfelelő távolságban, alkalmas helyen átgázol a vízen, míg a bal oszlop a Sajó alsó folyásán hidat rögtönözve kél át a túlsó partra.1) Nagyobb hadsereg átkelésére, szemközt az ellenséggel, alkalmas idő s lehetőség szerint több átkelő hely szükséges. Batu maga a hídnál erőszakolta az átkelést. Szubutai a bal oszloppal hadi hídon kelt át, míg a jobb oszlopot valószínűleg Seibán vezette át a gázlón.2) l) Bogerius és Tamás esperes hídról és gázlóról beszélnek. (Szabó Károly ford, az előbbinél XXVIII. f. 27. 1., az utóbbinál XXXVII. f. 63. 1.) A khinai adatok szerint (Sámi Lajos fordításában : Vasárnapi Újság, 1876. 43. sz. 681. 1.) a folyó felső folyásán keresett gázlón, annak közelében egy hídon, végre a folyón alább Szubutai által rögtönzött hídon keltek át a mongolok. Ez nem is lehetett máskép, mert Ónod alatt a Sajón átgázolni még kisebb vízállásnál sem lehetséges. -) Seibán legjobban ismerte a terepet. A mongol hadsereget megelőzve, a Bodrogon és Sajón át Pestig kalandozott s onnan vissza ismét a Sajón kelt át, hogy Batu táborába vonuljon. Mint Batu testvére, a hadseregben fő személyiség vala, kit természetszerűleg megilletett az egyik •oszlop vezérlete ; azért láttam indokoltnak Seibánt a csataterven is a jobb oszlop parancsnokául fölvenni.