Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

510 olchyäry ödön. így csupán még az jöhet szóba, hogy a magyar tábor és a csata helye Muhitól délre, vagy északra volt-e? E tekintetben a harczászati követelmények mellett a terepnek táborozásra való alkalmatossága is szerepet játszott. A muhi puszta ÍSÍagy-Csécstől Ónodig s nyugat felé Hejő-Keresztúrtól Szakáidig táborozásra előnyösen alkalmas; nagy kiterjedése tágabb és kényelmesebb elhelyezést nyújthatott volna a magyar seregnek, mint a mekkora területen ez elhelyezkedék. Ónod és Ládháza közt s ezen vonaltól északra a terep árkoltabb; a 2—4 m. folyómederszerű kanyargós mélyedések, vízzel telve, a táborozásra való területet szűkre szorították. Harczászati szempontból a muhi puszta föltétlenül, környéke viszonylag előnyös, mert a lovasság könnyen mozoghat rajta s nagyobb seregtestek fejlődése akadályba nem — a Hejő mentén alig — ütközik; bár úgy tetszik, hogy őseink első sorban a tábor biztonságát tárták szem előtt, s ezen szempontból a Sajó alsó folyása közelben többet nyújtott, mint az Ónodtól fölfelé eső vonal. A Hejő folyócska a tábor oldalán vagy háta mögött, egykor mocsaras partjai miatt hátrányos lehetett; mindazáltal a magyar táborból elegendő és kényelmes kijáratnak kellett lenni, mert a táborból való kitörés, valamint a menekülés* alkalmával közvetlen közeli akadályokról történeti hagyományaink nem szólanak. Ma a Hejő lovas csapatnak az átkelésben akadályt alig képezhet. A szerencsi útnak legrövidebb vonala Ernődön, Hejő-Keresztúron és Pogán át vezet. Ezen út középen vágja ketté a muhi pusztát. Bármely nagyobb seregtest, melynek útja Pest felől a miskolozi útról Szerencs felé vezet, bizonyára ma is a muhi pusztán fog táborba szállani. Még azt is felhozhatnók ellenvetésül, hogy az ásatások alkalmával csontokat a muhi pusztán nem találtak. lie feledjük azonban, hogy a magyar sereget tulajdonképen nem a táborban, de futása közben ölték le. Meg van írva, hogy »ezen pusztulás kétnapi utat fog vala el.« A CSATA. (Lásd a mellékelt csata-tervet.) / Április 8-ika vagy 9-ike lehetett, midőn a magyar sereg a Sajóhoz érkezvén, Muhi város közelében táborba szállott. »A király megparancsolá, hogy ne szerteszét, de egy csoportban közel egymáshoz üssék fel sátraikat.« A tábor biztosítása és megerősítése czéljából köröskörül