Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505

A MUHI CSATA. HARMADIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. A CSATATÉR. A Sajó-Hernád völgyét és a Sajó-menti rónát északkeletről a Hegyallya, nyugatról a Blikk-hegység határolja. Északkeleti oldalon a magaslatok csoportos vonulata Szerencstől és Megyaszótól délre, Hernád-Németi és Tisza-Lúcz felé dombvidékbe, ez a Sajó-Tisza felé mély rónába megy át. Nyugat felől a Blikk-hegység, a görömböly-nyék-emődi dombok lánczolatában a Sajó-melléki hullámos róna területével érintkezik. Az összefutó Sajó és Hernád folyók melléke általában, nevezetesen pedig az Ónod, Nyék, Szakáld és Nagy-Csécs közt elterülő muhi puszta, hullámos róna jellegével bír. A terep Ónodtól a Tiszáig 10—12 métert esik. A Sajó folyónak az árterületen kívül eső jobbparti melléke Sajó-Petritől Ónodon át Nagy-Csécsig, magasabb a balparti mellék terepnél. Az ónod-nagycsécsi országút 107 m. általános magasságban, ellenben a balparti síkság —- a Hernád-Tisza közén — 2—5 méterrel mélyebben fekszik, a Girincs melletti Bákóczi-domb kivételével, mely 107 m. absolut magassággal bír. A fentebb említett országúttól délnek és nyugatnak a Hejő felé 2—7 métert esik a terep. A Sajótól távolabb, a muhi pusztától északkeletre, légvonalban 7 kilométer távolságban áll az abonyi halom 111 m. absolut magassággal. Kilátást nyújtó magasabb pont, melyről a hullámos muhi pusztát szemre vehetnénk, a Sajó balparti mellékén vagy a Sajó-Hernád közén nincsen.1) ') Tisza-Lúcztól északra a muhi pusztához 15—18 kilométerre esik a Strázsa-domb, vagy Messzelátó, 156 m. absolut magassággal. Ezen halom messze kilátást nyújthat ugyan, de róla a muhi pusztán tanyázó magyarok táborát még a sasszemű Batn-khán sem láthatta be, hogy annak SZÁZADOK. 1902. YI. FÜZET. 35