Századok – 1902

TÁRCZA - Vegyes közlések - Czobor Béla előadása a pécsi őskeresztyén cubiculumról 489

TÁRCZA. 489 nére, nem említi a turkokat, holott pedig hadirendjök dicséretét itt is Mauriciusból (IT. 1.) vette át. A vizsgálódás eredménye az értekező szerint ez : Abból, hogy Leo a Mauricius avarjairól szóló adatokat látszólag a turkokra, voltaképen a bolgárokra alkalmazza, egyáltalában nem következik, hogy ama részletes adatok valóban illettek is a turkokra, s Leo taktikájának egyáltalában nincs helye a magyar történeti kútfők közt mindaddig, míg valakinek Leótól egészen független források alapján nem sikerűi bebizonyítani azt. hogy a Vl-ik századbeli avar népnek az összes többi skytha népekétől eltérő hadi szokásai a IX-ik századbeli magyarok szokásaival teljesen megegyezők voltak. Leo ugyanis minden hadi tapasztalat nélkül dolgozott, s egy-egy nép Mauricius-féle jellemzését más esetekben is minden aggodalom nélkül alkalmazza egészen különböző és későbben szerepelt népekre. Az értekezés egész terjedelmében meg fog jelenni az Akadémia első osztályának kiadásában. A második osztály április 14-iki ülésén dr. Czobor Béla rendes tag tartott előadást » Ujabb felfedezések a pécsi őskeresztyén cubiculumban« czímmel. Ezen emlék, melyet 1780-ban a Szakmáry-féle ház lebontása alkalmával fedeztek fel, mindenben a 'Kóma őskeresztyén katakombáiban sűrűen előforduló cubiculumokhoz hasonló. Nevezetessé főleg falképei teszik. Pelfedeztetése után nyomban Koller József ismertette színezett rézmetszet kíséretében »Prolegomena in históriám episeopatus Quinqueecclesiarum« cz. munkájában. Azután jó ideig nem törődtek vele, mígnem a mult század derekán (1856 és 1858) Eitelberger újra reá irányította a figyelmet. Hazai szaktudósaink közül Henszlmann Imre, először a bécsi Centralcommission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale közleményeiben (1863) németül, majd a Monumenta Hung. Archaeologica akadémiai kiadványban »Pécsnek régiségei« czim alatt (1873) magyarúl közölt beható tanulmányt róla. A német leírás révén jutott a ritka műemlék Európa-szerte a szakemberek tudomására. Henszlmann már 1863-ban tett javaslatokat a cubiculum nedvesség által megrongált falképeinek megmentésére s azóta a műemlékek orsz. bizottsága is ismételten foglalkozott e nevezetes emlék állapotával. Legújabban Gróli István iparművészeti iskolai tanárt bízta meg azzal, hogy Czobor Béla felügyelete alatt a falkéjjekről a mai állapotot pontosan feltüntető színes felvételeket készítsen. Ez alkalommal történt, hogy a Kollernél. Eitelbergernél és Henszlmannál üreseknek jelzett falmezőkön eddig ismeretlen falkép-maradványok kerültek napfényre, melyekből — a mint azokat az értekezőnek meghatároznia sikerült — most már teljes magyarázata adható a pécsi cubiculum festményeinek. A mi a cubiculum korát illeti : a bejárattal szemben látható Krisztus-monogramul azt bizonyítja, hogy Nagy Kon-