Századok – 1902

Történeti irodalom - Kršnjavi; Iso: Ein Nachwort zu den Studien über die Historia Salonitana. Ism. P. Gy. 480

történeti irodalom. 483 ellen, ha Krsnjavi K. E. Georges latin német szótárából (Leipzig, 1885. pag. 1073.) rám olvassa: hogy az »sich bemächtigen. bemeistern«-t is jelent, különösen mikor Kálmán király ezt a kifejezést az arbeiekkel szemben használja, kik eleinte fegyverrel szegültek ellene, és csak azután — második támadását be nem várva — hódoltak meg hatalmának. Másfél lapot szentel Krsnjavi azon megjegyzésemnek, hogy Horvát-Szlavónország, a mint most szerepel, új alakulás. Ez tulajdonképen főleg az a kérdés : tartozott-e Zágráb, Vukovár Zvonimir birodalmához, mint Knin és Spalato, vagy nem ? A horvát írók állítják, hogy igen, s Krsnjavi Izidor szerint az ellenkező felfogás Pesty Frigyes művén Horvátország keletkezéséről alapszik. Ez tévedés. Pesty Frigyes inkább publicista mint tudományos módon fejtegette a kérdést, melyben a magyar felfogás alapja : a különböző helyzet, melyben az egész középkoron keresztül a mai Horvát-Szalvónország Kapellán-inneni részei s a tengermelléki részek voltak, s melyet hiában igyekeznek a horvát írók eltagadni vagy legalább elhomályosítani. Ki fogja elhinni, ha nem modern horvát historikus, hogy mikor a magyar királyok Horvátország, Dalmáczia püspökeit lehetőleg kimélték, sőt kegyeikkel elhalmozták, egy nagy országrészt kiszakítsanak jurisdictiójuk alól, külön püspökséget alakítsanak, a zágrábit, s azt a magyar hierarchiába kebelezzék ? Hogy Vukovárt a pécsi püspökség, a Szerémséget a kalocsai érsekség alá helyezzék? Hogy a tót-földnek Pozsegától nyugatra a Dráva és Gozd között egész külön joga. szervezete legyen a Kapellán-túli Horvátországtól, ha annak része volt. Hogy ez országrész nemesei még saját bánjok alól is exemptiót keressenek s Róbert Károlynak kelljen őket a báni hatalom alá visszaterelni ; de városai : Zágráb, Körös, megtartsák függetlenségüket, vagyis mint magyar városok a tárnokmester hatósága alá tartozzanak? Nagyra vannak a horvát írók, hogy az árpádkori szlavóniai herczegek az egész Drávántúlt kormányozták, de feledik, vagy nem tudják, hogy ez a geographiai helyzetből folyó kormányzó beosztás, nem pedig valami horvát biror dalmi összetartozásnak következménye volt, s ennélfogva, mikor a körülmények változtak és czélszerűbbnek mutatkozott, a XIV-ik század közepe után, a Száva-Dráva közének keleti része : Pozsega. Yerőcze, Yalkó, Szerém, ép úgy mint Bács, Bodrog, Baranya, sőt még Tolna is — pedig ez utóbbiak csak nem tartoztak Zvonimir birodalmához ? — a mácsai bánnak jurisdictiója alá kerültek. s az alatt maradtak tovább egy századnál. Hunyadi Mátyás uralkodása közepéig, 1478-ig, ') s ezzel szemben spalatói Tamás') Hajnik id. m. 134, 137, 141. И.