Századok – 1902

Történeti irodalom - Kršnjavi; Iso: Ein Nachwort zu den Studien über die Historia Salonitana. Ism. P. Gy. 480

480 történeti irodalom. az alnádorságig felvitte; nem találjuk meg a könyvben — hogy másokat ne is említsünk — ennek a Jánosnak Sraur Borbálától született fiát Józsefet sem, a ki 1765-ben Esztergom vármegye administratorává neveztetett ki. Lehet — ámbár ez iránt nem tájékoztat a szerző — hogy ezekről a következő részben lesz szó ; kívánatos azonban, hogy ez a következő rész jobban legyen megírva az elsőnél. —YJ— Iso Krsnjavi : Ein Nachwort zu den Studien über die História Salonitana. (Vjestnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskog zemaljskog Arkiva, IY. 2. 101 és köv. 11. Zágráb, 1902.) E czim alatt s az idézett helyen Krsnjavi Izidor polemizál egy horvát bírálójával és e sorok írójával, czikkeért, mely a Századok 1900 évi folyamában »Zur História Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato« czímű dolgozatáról megjelent;1) még pedig — lekötelező szívességgel — a horvát folyóiratban is német nyelven. Ilykép módjában van e czikkel annak is foglalkozni, ki mint én — eléggé sajnálom ! — horvátul nem tud. Krsnjavi Izidor pedig olyan író, kivel érdemes, sőt élvezet is foglalkozni, ha nem is értünk vele egyet ; s különben is régibb és jelen czikke oly kérdéssel foglalkozik : mikép szerezte meg Magyarország Horvátországot ? melyről még mindig tömérdek a balvélemény, a melyről tehát lehet még s nem felesleges beszélnünk. Ez bírt rá, hogy fent említett czikkem kapcsán Krsnjavi Izidor ez újabb czikkével is foglalkozzam, és azokra a részekre, melyek rám vonatkoznak, észrevételeimet pontonként megtegyem. De mindenekelőtt egy megjegyzést kell tennem. Nekem nem volt módomban — de ha volna is, nem tenném — hogy 1900-ik évi czikkemet németül írjam meg. Krsnjavi Izidor úr tehát azt — bálért némileg magyarúl — alkalmasint fordításban, még pedig nem épen hű fordításban olvashatta ; azt kell legalább következtetnem abból, hogy egy-két helyt alaposan félreértett. Oly dolgokat czáfol, miket nem is mondtam. így mindjárt első kifogása ellenem ilyesmire vall. 0 tagadta, hogy Kálmán Horvátországot fegyverrel foglalta volna el, »mert örökösödési joga volt az országra.« Én feleltem : Hódító Vilmos is ily jogot tartott Angliára, mégis véres liarczban foglalta el, és eltiporta az angolszászokat. — Ez az ! kiált fel Krsnjavi Izidor most,2) Kálmán nem véres harczczal foglalta el Horvátországot, nem is tiporta el, hanem szabadalmakat, jogokat stb. adott ; mintha én a hasonlatosságot az eltiprásban, a jog») Századok, 1900. 924 és köv. 11. 2) Vjestnik id. h. 101. 1.