Századok – 1902
Történeti irodalom - Jurkovich Emil: Beszterczebánya multjából. Ism. Demkó Kálmán 470
történeti irodalom. 471 bánya egyike hazánk legrégibb városainak, mely már a XIV-ik századtól kezdve vezérlő szerepet vitt a felvidéken ; középpontja volt az u. n. alsó-magyarországi bányavidéknek, közvetítője a magyar iparnak és kereskedésnek Németország felé, vezetője a művészeteknek, műiparnak ; a divat terén liosszu időn át annyira irányadó, hogy mindenfelé »neusohler« főkötőket, öveket és más divatczikkeket viseltek; a XVII. század nemzeti liarczaiban királyválasztó országgyűlés helye, a felvidéki szabad királyi városoknak Kassával egyenlőrangú vezére stb. — megérdemli, hogy múltjával méltóképen megismerkedjünk. Jurkovich évek óta gyűjti az anyagot Beszterczebánya teljes monographiájához. De irodalmi viszonyainkat ismerve, jól tudja, s tudjuk mindnyájan, hogy pl. a Magyar Történelmi Társulat speciális monographiák kiadására nem vállalkozhatik ; a Magyar Tudományos Akadémia sem teheti ; felvidéki városaink mostoha anyagi helyzetében azoktól is alig várható, hogy a közvagyonból ezereket áldozzanak irodalmi és tudományos czélokra; hogy pedig a szerző saját költségén adjon ki egy teljes nagy monographiát : el sem képzelhető. Ilyen körülmények közt a nagy monographia csak eszme maradt. A gyűjtő azonban nem tett le annak megvalósításáról. Tárcza-czikkelyekben írt meg egyes részleteket, melyeket az érdeklődésnek ébren tartása végett időről időre a helyi lapban közölt vagy alkalmilag felolvasott, s most e dolgozatokat számszerint tizennégyet — összegyűjtve, könyvben adta ki. A könyv tartalma a következő : 1. A régi temetkezési helyek, melyekkel kapcsolatban adatokat közöl a templomokról, a pusztító járványokról. - 2. A város története, melyben rövid vonásokban ugyan, de érdekesen beszél a város alapításáról, kiváltságairól, a királyok látogatásairól, a város szerepéről a XYII-ik század nemzeti küzdelmeiben, majd kulturális intézeteinek fejlődéséről. — 3. A város erődítményei, a közgazdasági viszonyok érdekes megvilágításával. —- 4. Az 1761-iki tűzvészről írt közleményből értesülünk a városi levéltárnak 1500-ban húsvét ünnepekor történt elpusztulásáról. — 5. A bíróválasztás cz. czikkelv ezen actusnak a felső-magyarországi városokban ősi szertartását írja le. — 6 .A Rák-vendéglő háza. melynek mai czégére a XVI-ik században élt Georg Krebs dobronyai várnagy emlékét őrzi; egykori tulajdonosai közül Leimer bíró e házból küzdött éveken át a németségnek a városban követelt kizárólagos jogaiért. — 7 .A város képe a XVI. és XVII. században. Ebben a szerző élénken írja le és ismerteti az egykori középületeket s azok történetét, becses adatokat közölve a házak egykori értékéről. — 8. Rad-32*
