Századok – 1902
Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444
beheim mihály élete és müvei. 46 1 De halljátok, hogy állott a király bosszút! Midőn a németek és csehek a Száván át eltávoztak, a gyilkos magával vitte a királyt Temesvárra (zu der tümmels porge), onnan pedig ide-oda vezette az országban, végűi Budára. Itt azután isten megszabadította a gyilkos kezéből, ki nem érte be Czillei halálával, hanem titokban urát és királyát is meg akarta rontani. Azt hitte, hogy rá száll az ország, ha láb alól elteszi. Alattomban tehát sok embert gyűjtött össze, kiket éjjel titokban Ó-Budán helyezett el. Hunyadi a királyt oda akarta vezetni, hogy megöljék. Ezt azonban az isten nem engedte meg.« Abból hogy Beheim Temesvárról és az útról Belgrádból oda és onnan Budáig1) csak olyan röviden szól, azt következtetem, hogy Beheim akkor még nem volt a király kíséretében, hanem csak Budán állott Y. László szolgálatába. A király esküjéről, melyet a Hunyadiaknak tett,2 ) valószínűleg szándékosan hallgat. Azt a rémmesét, melyet Beheim Hunyadi sötét tervéről beszél el, még részletesebban írja le a névtelen osztrák krónika.3 ) E szerint Hunyadi tornát rendezett, melyre a királyt is meghívta, és terve sikerült is volna, ha fölbérelt emberei nem mutatkoznak előbb, semmint a király a versenytérre érkezett. Ehez hasonló, de még rémesebb, a miről a »Hoffmär von Yangern« tudósít.4) Ezeket a meséket a Hunyadiak ellenségei igen korán, még Hunyadi László kivégeztetése előtt terjesztették, mint az említett »Hoffmär« mutatja, mely Hunyadi lefejeztetése előtt íratott, részint hogy a királyt a Hunyadiak ellen döntő lépésre bírják, részint hogy a közvéleményt a bekövetkezendő eseményekre előkészítsék ; később a gonosz tett igazolására szolgáltak. Alapúi valószínűleg az a körülmény szolgált, hogy Hunyadi László a török ellen indítandó csapatainak egy részét Pest körűi összevonta.6) »A királyt azonban figyelmeztették hívei és segítségére voltak.« Beheim erre felsorolja a király híveit oly nagy számban, mint semmi más kútfő. Hadd álljon itt ez a részlet a maga fontosságához képest egészen. A nevek megfejtését, a mennyire erre képes vagyok, jegyzetben adom. ]) Nov. közepe táján indultak el Belgrádból és decz. közepe táján érkeztek Budára. Teleki id. m. II. к. 482. és 486. 1. а) Olv. a király 1457 márcz. 21-iki oklevelét, Teleki id. m. X. к. 551. 1. 3) Senckenberg id. kiad. 17—29. 1. 4) Birk id. közlései közt : Quell, и. Forsch. 254. 1. V. ö. még Teleki id. m. II. 513. 1. 2. jegyz. б) Thuróczi id. kiad. 279. 1.