Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444

beheim mihály élete és müvei. 46 1 a király és Czillei) wurden eingelassen und kamen in das geschloss, als mit achzigk oder hundert personen ihres volgks und diener; die andern bleiben alle hervor . . . und voraus (t. i. wurden eingelassen) des von Cilli diener und welchen man nu einliess, dem wardt sein wehr von ihm genommen und die thor fur sich behend wieder beschlossen.« x) Beheim tehát Czilleinek legszűkebb környezetéhez tartozott. Hogy a király és Czillei lóháton mentek a várba, Birk közlése is megerősíti. 2) »Éjfél elmultával az első álom után egyszerre tábori dobszó hallatszott. A magyarok alattomban, mint a tolvajok, gyilkos fegyverekkel azon terem köré lopóztak, melyben a király, Czillei és más urak aludtak. A gyáva gyilkosok gyalázatos tettöket már akkor akarták végrehajtani. Ez azonban nem sikerült, mert az ajtók be voltak zárva.« Erről az éjjeli zajról a névtelen osztrák krónika is megemlékezik,3) csak hogy szerinte más volt az oka : »nach mitternacht hueben an die Wächter im schloss an zue pfeiffen und zue pauckchen, unnd viel wunderlichs geschrey wardt von inen gehörtt, und die mauer und thor waren allenthalben von inen besetz't.« Ez valószínűleg csak agyrém volt, mert Czillei és bizonyára az ő hívei is balsejtelmükben igen nyugtalanúl töltötték az éjszakát.4) De semmiesetre sem lehetett a magyaroknak valami alattomos szándékuk, ha tényleg hallatszott is lárma, mert akkor bizonyára zaj nélkül fogtak volna a dologhoz. »Minthogy az a tervök nem sikerült, más módhoz folyamodtak. Korán reggel (nov. 9-én)6

) Hunyadi László egy emberrel magához kérette Czilleit, ki épen misét hallgatott, mert valami sürgős megbeszélni valója van vele négy szem között (daz es zwüschen in peden wer einig in dem haus); de bármennyit küldözgetett is érte, a gróf nem akart a misé-Birk közlése (Quellen und Forschungen zur vaterländischen Gesch. Lit. и. Kunst, 251. 1.), valamint a király 1457 márcz. 21-iki oklevele, Teleki id. m. X. к. 550. 1. J) Krones id. kiad. 123. 1. 2) Id. közi. 251. 1. 3) Senckenberg id. kiad. 20. 1. <•) A czillei krónika, Krones id. kiad. 124. 1. Az osztrák névtelen krónika, Senckenberg kiad. 19.1. 5) Az esemény napjára vonatkozó adatokat egybeállítja Teleki id. m. II. к. 470. 1. 4. jegyz. Teleki az esemény napját nov. 10-ikére, a király megérkezése után harmadnapra teszi, de ha a forrásokat mérlegeljük, inkább nov. 9-ikét kell elfogadnunk; így Fraknói: A m. nemzet tört. IV. k. 160. 1. és Schwicker id. m. 74. 1, Beheim előadása is emellett szól. A király nov. 10-ikén már értesíti Boroszló városát erről az eseményről. Font. rer. Austr. XX. k. 104. 1. SZÁZADOK. 1902. Y. FÜZET. 31