Századok – 1902
Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412
A MUHI CSATA. 423 gely győri, Bertalan pécsi, Jakab nyitrai, Kajnáld erdélyi püspököket; Miklós szebeni prépostot, a király alkanczellárját, Eradius bácsi főesperest, Albert esztergomi főesperest. Ott volt a rokonszenves Kálmán herczeg, Béla király öcscse, ki lélekben szelíd, vallásos érzületű, de harczban vitéz férfiú vala. 0 vele jött Montroyal Jakab fráter, magyar-szlavón templomos mester az ő latin oías.s'-franczia vitézeivel. A hadsereg alakulására való tekintettel meg kell emlékeznünk azon főurakról is, kiket a történelem följegyzett az utókor számára, kik a muhi csatában jelen voltak s a király oldalán harczoltak. Ezek : Рок Móricz fia Móricz, II. Endre király volt főasztalnoka ; Apafia Mihály, ugyancsak II. Endre lovászmestere, utóbb bolondóczi ispán ; a Somogy-megyei Bő (Beu) Izsép, Kálmán herczeg főpohárnoka, János fiával együtt ; Tűrje Dénes fia Dénes, Béla király lovászmestere; Mahalfia Detre, a királv hű szolg cljâi J â Huntpáznán nembeli Ivánka fia András, a Eorgácliok őse, a nyitrai Grimes vár ura és ennek testvére Tamás. A hadsereg zömét alkották azon vármegyék hadai, — várjobbágyok, várkatonaság a megyei ispánok vezérlete alatt, — melyek a tatárok betörése által az odagyülekezésben akadályozva nem voltak ; továbbá a király szolgái, a nemesség. Végre oda kell számítanunk a tatárok elől menekült családok hadi szolgálatra alkalmas férfiainak nagy tömegét, kik talán mindannyian lóháton, jól-rosszúl fölfegyverkezve jöttek, de katonai kiképzésben bizonyára nem részesültek. Mondanunk sem kell, hogy ezen hadseregnek egy-két hónapra lett volna szüksége, hogy katonailag kiképeztessék, hogy fegyelmet nyerjen s harczászatilag összeforrjon. Bölcs csanádi püspök és Barczfia Miklós csapatait, midőn Pest felé vonultak, útközben a föllázadt kunok megsemmisítették. Benedek váradi püspök, Both ispán s többen a Tiszántúlról, kiket Magyarország derekabb vitézeinek tartottak, jelentékeny hadak élén Tisza-Füreden és Poroszlón át nem a királyi sereghez vonultak, mint azt tenniök kell vala, hanem Eger felé, hogy a várost kirabolt és elpusztított mongoloktól a zsákmánynak legalább egy részét elvegyék. Útközben apróbb csapatokon győzedelmeskedtek. De most a tatárok vezeték lovakra helyezett bábok segítségével cselt vetének, mire a magyarok megfutamodva, az utánok száguldó tatárok nyilai által vesztek el. A püspök kevesed magával Váradra menekült. 29*