Századok – 1902
Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412
420 OLCHVÁRY ÖDÖN. lágosítást is nyújtott neki az iránt, mekkora ellenség áll vele szemben. Ennek folytán a jelenvolt főpapoknak és főuraknak kiadta a mozgósító és gyülekező parancsot (márczius 14—15-én), bogy kiki tehetsége szerint, tehát a mennyi liarczost a szorongató szükségben csak kiállíthat, azokkal Pestre gyülekezzék. A parancs kiment az ország minden részébe s a kunokat is fegyverbe szólította. Ezenkívül írt a király II. Erigyes osztrák herczegnek is, hogy sietve jöjjön és nyújtson neki segedelmet a tatárok ellen. De Béla és Erigyes sem voltak jól; már II. Endre király is barátságtalan viszonyban élt a rossz szomszéddal. Nagy zavarban voltak Budán! A Fejérvárnál és Esztergomnál volt csapatok menetparancscsal Budára indíttattak, hol is a Dunán átkelve, magvát képezték a Pestre gyülekező haderőnek. Az Orosz-lcapu elfoglalása után Batu testvéröcscse Seibán, 10,000 lovassal nyargalt a futó nádor után; csapatai márczius 15-én Pesthez félnapi járóföldre Gödöllőig1 ) érkeztek s portyázva Pestig kalandoztak.2) A mongolok hadviselési módszeréhez tartozott, hogy a hadműveleti vonalon egy seregrészt toltak előre azzal a rendeltetéssel, hogy a terepet, az ellenség hollétét, erejét, szándékát földerítse s ezenfelül a népet rémületbe ejtse. A Seibán alatt előretolt 10,000 lovas megfelel a mai »felderítő szolgálat önálló lovas testek által« fogalomnak. Ezen tatár hadak egy része márczius 17-én Yáczra tört, a várost feldúlta s a vidékről is odamenekült lakosságot lemészárolta. Pestet azonban nem támadták meg ezúttal a tatárok, csak gyakran újra meg újra előtörtek, szemlélődtek, meg viszszafordultak. Ezen körülmény arra vall, hogy már odaérkezésükkor (márczius 16 — 17-én) a magyar sereget elég erősnek tartották az ellentállásra; féltek a vereségtől. Béla király azonban a részleges harczot megtiltotta. — Ugrón kalocsai érsek nem tűrhette a rabló nép garázdálkodását s márczius 17-én a tilalom ellenére kitört csapatával. A tatárok szokásuk szerint hátráltak s a Rákos patak mentén, valószínűleg a mai Újpest ') Rogerius a XXII-ik fejezetben mondja, hogy Vácz félnapi járásra esik Pesthez. Gödöllő és Vácz egyforma távolságra vannak Pesttől. 2) Az előretolt mongol had márczius 12—15-ig naponta átlag 120 kilométert lovagolt.
