Századok – 1902
TÁRCZA - Vegyes közlések - A Váradi Regestrum új kiadása 396
TÁRCZA . 397 Gáspár kolozsvári könyvsajtóján, Fráter György püspök nyomatta ki. Ez az editio princeps ma már könyvtári ritkaság. Kiadták ugyan azóta többen, így 1735-ben Bél Mátyás, 1849-ben Endlicher István és 1898-ban Kandra Kabos, de ezek a kiadások, különösen a tulajdonneveknél tele vannak hibákkal, úgy hogy megbízhatóság dolgában lépten-nyomon cserbenhagyják a kutatót. Pedig Magyarország történetének a XIII-ik századra nézve nincs nagyobb becsű kútfője, mint ez a hiteles följegyzésekből álló egyházi protokollum, melylyel a majdnem egykorú Anonymus és a többi krónikások jelentőségre nézve alig vetekedhetnek. A baj eddig csak az volt, hogy az editio princeps s utána a későbbi kiadások is minden időrend nélkül, összevissza forgatva adták az egyes pöreseteket. Az új kiadás szerkesztői a Begestrumnak ezt a nagy baját akarják orvosolni. Összegyűjtötték az egykorú oklevelekben fenmaradt archontologiai nyomokat s ezek pontos egybevetésével fogják a Begestrum minden egyes tételének esztendejét, sőt a hol lehet, hónapját is megállapítani. Egyszóval időrendbe szedik a Yáradi Begestrumot. Kétségtelen dolog, hogy ezen az alapon a XIII-ik századi magyar archontologia számtalan °ly egyházi és világi tisztviselő nevével fog gyarapodni, a kiről eddig csak azt tudtuk, hogy élt, de arra nézve semmi támaszték nem állott rendelkezésünkre, hogy mikor, mely évben hivataloskodott. Másik érdeme lesz ennek az időrendbe szedett új kiadásnak, hogy Karácsonyi János, a mennyire az oklevelek s egyéb feljegyzések segítségével lehetett, meghatározta a Begestrumban előforduló helynevek jó részét, s ezzel a tatárjárás előtti Magyarország helyrajza tekintetében úgyszólván új forrást fog nyitni a monographusok számára. A tudományos kritika támogatásával kiadandó mű tehát — azonkívül, hogy az 1550-iki szöveget az ódon typusok megtartásával, hű hason-másban teszi közzé — tartalmazni fogja : a) a Begestrumban található archontologiai adatokat, összevetve az egykorú oklevelekből kinyomozott archontologiai adatokkal ; b) a Begestrum chronologiájának megokolását ; c) a Begestrum eseteit évek szerint, helyrajzi s egyéb jegyzetekkel kisérve ; d) a Begestrum kiadásaira vonatkozó bibliographiai áttekintést, s végűi e) a személyeket, helyneveket és tárgyakat felölelő pontos indexeket. — Minthogy ez az 1208 —1235 évi időszakról szóló forrás régiségére nézve a nyugati nemzetek hasonló tárgyú kútfőit mind fölülmúlja, a mennyiben az ordaliáknak sehol sincsen ily messze időkbe visszanyúló emléke, s minthogy ennélfogva a Yáradi Begestrum épen úgy érdekelheti a külföldi tudományos világot, mint a mi történetkutatóinkat : a kiadók abban állapodtak meg, hogy az egész kiadványt latin nyelven szerkesztik, de az időrend megokolását magyarúl is közlik, hogy így a
