Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

32 BLEYER JAKAB. Műveit nagyjában két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe tulajdonképeni mesterdalai tartoznak, részben lyrikus és didaktikus, részben moralizáló és a szentírás és legendák után elbeszélő tartalommal ; a másik csoportot hosszabb-rövidebb históriás énekei alkotják, melyek a korabeli nevezetes és kevésbbé nevezetes eseményekről szólnak bőbeszédűen és részletesen, sokszor a krónikák terjedelmességével. Ezeket is, azokat is melódiákkal látja el kézirataiban, de a bécsiekről szóló rímes krónikájában megjegyzi: »das man es lesen mag als einen spruch, oder singen als ein liet.« *) Mesterdalaiban a formának minél nagyobb mesterkéltségére törekszik, történeti énekeiben pedig mindenek fölött hűségre. Amazok figyelemre méltók, mert bepillantást engednek a fejlődő mesterköltészet fokozatos kialakulásába, emezek pedig mint egykorú történeti kútfők fontosak, és jelentőségesek mint már említettem — a mi történelmünknek is több homályos fejezetére nézve. Beheim művei több egykorú kéziratban maradtak ránk. Azok közül egynehány a költő kezétől származik; a legfontosabbak a heidelbergi egyetemi könyvtárban őriztetnek.2

) A költemények legnagyobb része még kiadatlan, és nagy mennyiségűk és terjedelmök miatt nincs is kilátás, hogy egészökben egyhamar napvilágot lássanak.3

) A codexeknek egymáshoz ') Karajan id.. m. 1. 1. 3) Említésre méltók a heidelbergi egyetemi könyvtárból : a Cod. germ. 382. Beheimnak kézi példánya, mely a már többször említett bécsi verses krónikát tartalmazza ; a Cod. germ. 335, mely a Frigyes pfalzi választóról szóló szintén verses krónikát foglalja magában ; a Cod. germ. 312, mely Beheim kisebb költeményeit tartalmazza és szintén az ő kezétől származik. Legnagyobb részt ugyanolyan tartalmúak mint az utóbbi, a cod. germ. 334, 351, 375 és 382, valamint a müncheni udvari könyvtárban a cod. germ. 291, mely 1811-ben került oda a nürnbergi városi levéltárból, és végül a Cheltenhamban Angliában lévő Bibliotheca Phillippica .0414. sz. codexe. V. ö. Karajan id. m. LXXI—LXXVI. 1. Goedeke: Grundriss I2, 314 1. Wilken : Geschichte der Heidelberger Büchersammlungen, 1817. 339 és köv. 11. 413—414. 1. 433. 1. 455—456 1. 459. és 462. 1. К. Bartsch : Die altd. Handschriften der Universitäts-Bibliothek in Heidelberg, 1887. 57—69. 1. 79—81. 1. 102. 1. 113—114. 1. 118. 1. 124. 1. és 127. 1. A. Schmeller: Die deutschen Handschriften der k. Hof- tend Staats-Bibliothek in München, I. rész, 1866. -10. I. B. Priebsch : Deutsche Handschriften in England, 1896. I. k. 121 —124. 1. 3) Nyomtatásban megjelent az említett Buch von den Wienern, hrg. von Georg v. Karajan, 1843. és 1867. és ennek egy része Erzählende Dichtungen des späteren Mittelalters, hrg. und erläutert von F. Bobertag cz. műben (a Kürschner-féle Deutsch. Nat. Lt.-ban) ; a pfalzi Frigyesről szóló krónika II. és III. részét kiadta С. Hofmann : Quellen und Erörterungen zur bayerischen und deutschen Geschichte, III. k. 1863. és ezen krónika alapján bő idézetekkel K. Wassmansdorfif : Die Erziehung Friedrichs des Siegreichen, Kurfürsten von der Pfalz. Heidelberg,