Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - IV. közl. 347

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 357 törökök nem tudtak ; valahány ki akart jönni, mind levágatta. A törökök ezt észrevevén, ismét visszafordultak a várba. Ekkor sok asszonynép siránkozása hallatszott, kik a keresztényeket kérték, hogy kíméljék őket, mert ők keresztény foglyok. A király tehát eltiltotta a lövöldözést, katonáinak mégis sikerült a várba hatolni. Ötven törököt találtak benne, kiket a vízzel telt árokba dobtak, és ha valamelyik a víz szinére vetődött, húszan is ráküldték nyilaikat. A várat itt is lerombolták.« Petrecz *) elfoglalásáról, a mi nov. 7-ike körűi történt, röviden Palatio,2

) Dlugoss,8

) Callimachus 4

) és Bonfmi5

) is szólnak, de felemlítenek egy-két részletet, a miről költeményünk nem tud. »Innen is fölkerekedtek és egy napi vonulás után ismét egy várhoz értek, melynek neve Mihelitseh volt. Az éjet itt töltötték, reggel pedig megostromolták és hamarosan el is foglalták. Ez a vár csak négy mérföldnyire volt a tengertől.« Kupelwieser6) Jireôek nyomán »Mihelitseh«-et Mualitsch-ra magyarázza, melynek ugyan most már nincsen nyoma, de régi térképek még jelölik. Köhler7) a Chalkokondylastól8

) említett Kalliakre-re akarja értelmezni, csakhogy ez teljesen valószínűtlen.9

) »Másnap a király a tenger felé vonult. A görögök elébe járultak és négy vár kulcsát adták át, a törökök pedig elmenekültek belőlük.« Callimachus1

0

) ésBonfini1

1

) több ilyen várost említenek, melyek Petrecz és a többi helységek sorsán okulva, önként adták meg magokat ; u. m. Kavarnát, Makropolist, Gallegriumot (Giilgrad), Galatát és Tárnát. Ez nov. 9-ikén történt, és még ugyanaznap a sereg Várnáig jutott. Ebben minden számottevő forrás egyetért. »Végre Várnához érkezett a keresztény had, a hol meg akart pihenni. A királyhoz azonban híre jutott, hogy a török császár nagy sereggel tart feléje.« Arról, hogy Murád szultánnak sikerült a tengeren átkelni, Ulászló — Palatio1

2

) és Dlugoss 1

3

) szerint — már előbb Petrecz vidékén értesült. *) Y. ö. Kupelwieser i(î. m. 88. 1. 6. jegyz. 2) Id. m. 26—27. 1. ') Id. m. I. к. 802. 1. •) Id. m. 512. 1. 5) Id. m. 471. 1. e) Id. m. 89. 1. 7. jegyz. ') Id. m. 46. 1. 3. jegyz. 8) Id. m. 326. 1. 9) V. ö. Teleki id. m. I. к. 425. 1. 1. jegyz. ") ld. m. 512. 1. •') ld. m. 472. 1. ") Id. m. 27. 1. I8

) Id. m. I. k. 802. 1. SZÁZADOK. 1902. IV. FÜZET. 25