Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - IV. közl. 347

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 353 ki másutt is előfordul.1

) »Cschernyn Mehel« annyi mint Fekete Mihály, a kinek az 1486-iki török névtelennél2) Kara Mihály felel meg; ezt pedig Szilágyi Mihályra kell magyaráznunk.3

) Palatio4

) és Dlugoss5

) szerint Hunyadi alkotta a várnai ütközetben a balszárnyat öt bandériummal, részint saját zsoldosaiból, részint más magyar főurak csapataiból ; részletesebben azonban nem szólnak erről a balszárnyról. A Beheimnál említett öt utolsó bandérium kétségtelenül ezt a balszárnyat képezte.6

) »Innen, t. i. Viddinből, a keresztény sereg tovább vonult rabolva, tűzzel-vassal pusztítva, a negyedik napon pedig egy hatalmas várhoz, Schittern-hez érkezett, melyben sok görög és török tartózkodott. A görögök a falon át a magyarokhoz futottak. Az ötödik napon a keresztények elfoglalták a várost, felgyújtották és lerombolták, a törököket pedig, a kik nem menekültek a várba, leöldösték. A míg itt táboroztak, megérkezett a pápa követsége, mely a keresztényeket kitartásra buzdította, mert a pápának elég embere van, hogy a török átkelését a tengeren megakadályozza.« Schiltern, melyről egy másik költemény tárgyalása folyamán bővebben lesz szó, !Nikápoly. Beheim szerint tehát a magyar sereg okt. 3-án vagy 4-én érkezett Nikápoly alá, a mi nagy tévedés, mert a Viddintől Nikápolyig vezető utat lehetetlen négy nap alatt megtenni. Palatio7) és utána Dlugoss8

) értesítése máskép szól és minden tekintetben elfogadható : a keresztények a Dunán való átkelés után 26-od napra, tehát körülbelül 19—20 napi menetelés után jutottak el Viddintől Nikápolyig.9

) Palatio,1

0

) Dlugoss u

) és követőik szerint Ulászló nem foglalta el magát a várost, mely kőfallal volt körülvéve, csak az elővárosokat per') Lehotzky : Stemm. Hung. II. 262. 1. а) Thúry id. m. I. к. 21. 1. 8) Köhler id. m. 54. 1. 1. jegyz. Hogy a nyugati írók, Beheim fenti elnevezésétől eltekintve, Szilágyit »Schwarzer Mihel«-nek nevezték volna, mint Thúry állítja (id. m. I. к. 21. 1. 3. jegyz.), másutt nem akadtam nyomára. Y. ö. m ég Teleki id. m. I. к. 431. 1. 6. jegyz. Hunyadit meg »fejér lovag«-nak nevezték. Olv. Századok, 1901. évf. 265, 360. 1. és 1902. évf. 181. 1. ') Id. m. 29. 1. б) Id. m. I. к. 804. 1. e) V. ö. Köhler id. m. 53—54. 1. В. Horváth id. ért. 289—290. 1. és Kupelwieser id. m. 95. 1. ') Id. m. 24. 1. 8) Id. m. I. к. 799. 1. 9) Y. ö. Köhler id. m. 41. 1. 1. jegyz. >0

) Id. m. 24. 1. ") Id. m. I. k. 799. 1.