Századok – 1902

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - III. közl. 326

344 BATJMGARTEN FERENCZ. említett körülmények is — t. i. hogy ez irat Benintenditől származó művek közt maradt fen — bizonyítják ezt. A hadvezérek megbízó-levelét nem szokták az államkönyvekbe iktatni. A zárai ostromnál szerepelt többi capitano generale, Marin Falieri, Pietro Canali, Marco Giustiniani megbízóleveleit egyáltalában nem ismerjük, Civranét sem találta Ljubic ez államkönyvekben, hanem a szent-Márk könyvtár egy codexében.1) Alig gondolhatunk mást, minthogy az író azért ismerte e megbízó-levelet, mely inkább magánjellegű, mert maga volt annak írásával megbízva. Az okirat oly természetű, hogy azt az érdekelt feleken kívül csak szerzője, vagyis Benintendi ismerhette. Foglaljuk össze a mondottakat. A históriai munka és a velenczei államokiratok közt bámulatos hasonlatosság van. Különösen feltűnő a hasonlatosság két bizonyos okirattal, melynek legintimebb felfogás- és stílusbeli tulajdonságait a históriai műben is feltaláljuk, úgy hogy nem lehet kétséges, hogy ez iratok egy szerzőtől származnak. Az említett okiratok írója pedig Benintendi. Tegyük hozzá, hogy e két okiratot ugyanazon kézirat őrizte meg, mely a históriai művet tartalmazza, jeléül a szoros összefüggésnek, mely ez iratok közt van. Tekintve az új érveket, melyeket felhoztunk, talán szabad mondanunk, hogy Yoigt tetszetős liypothesisét szinte bizonyossággá emeltük, mind az említett beszéd, mind a históriai mű szerzőjére vonatkozólag. Az elbeszélés históriai értékét nem igen emelheti azon körülmény, hogy Benintendi írta, mint a hogy nem csökkenthetné, ha más írta volna azt. De e művecske keletkezésére, a művelődéstörténeti és irodalomtörténeti háttérre, melynek e mű létrejöttét köszönheti, érdekes világot vet a szerző személyének ismerete. Dandolo dogét és Benintendit őszinte barátság fűzte egybe, a mennyiben fejedelem és tisztviselője, a dogé és a nótárius, majd elvégre pedig főkanczellár közt barátságról szó lehet, hol a baráti érzelem az egyik félnél mint lelkes hódolat, a másiknál mint kegyes leereszkedés nyilatkozik. Bár Benintendi még sokáig — 1365-ben bekövetkezett haláláig — viselte fényes hivatalát, s hazája szolgálatai jutalmáúl kitüntetésekkel halmozta el, sohasem felejthette el a Dandolo uralkodása alatt töltött szép napokat. A mi Dandolo és Benintendi közt lehetővé tette a ») Marc. Class. X. Lat. cod. CCCXCVII. 5.