Századok – 1902

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - III. közl. 326

FORRÁSTANULMÁNYOK NAGY LAJOS ÉS YELENCZE VISZONYA TÖRTÉNETÉHEZ. HARMADIK KÖZLEMÉNY. MORELLI NÉVTELENJE. Az 1345—46-iki híres zárai ostrom történetét két monographia beszéli el. Az egyik, melyről már szóltunk,1

) zárai ember műve s minden sorában a Velencze elleni gyűlölet nyilatkozik. A másik monographia egy Velenczéhez testestűllelkestűl ragaszkodó író munkája. Nevezzük a szerzőt egyelőre Moreili Névtelenje-nek. Ez a Névtelen az eseményeket Lajos horvát hadjáratától (1344 julius) Zára megadásáig (1346 deczember) beszéli el. Műve a feledés homályában lappangott 1796-ig, mikor Don Jacopo Мог elli, a velenczei Marciana-könyvtár őre »Monumenti Veneziani di varia letteratura« czímű gyűjteményes munkájában (Velencze, 1796) közzétette. Morelli tanúságtétele szerint ez elbeszélés eredetileg latin nyelven volt írva ; a Contarini család könyvtárában látta e mű latin eredetijének egy példányát. A XV-ik században olaszra fordították és egy 1446-ig terjedő olasznyelvű krónikába, melyet — Morelli idejében — Foscarini téves állítása2

) után indulva Zancaruolo Gáspár művének tartottak és ezért »Cronaca Zancaruola«-nak neveztek, iktatták be e munkát a nélkül, bogy megjelölték volna, hogy az voltaképen egy latinál írt önálló mű, mint azt az említett Contarini-codex tanúsítja. A Cronaca Zancaruola, birtokosa Amedeo Svaier halála után 1791-ben vétel útján a Marcianába került.3

) Itt használta *) Olv. a Századok ez évi jan. és febr. havi füzeteiben. a) Foscarini : Letteratura Veneziana, 149. ') Valentineiii: Bibliotheca manuscripta S. Marci, I. 105. 1. és VI. 181. 1.