Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - I. 309

A MUHI CSATA. 321 tották. A király tehát szükségkép megnyugvással nézett elébe a közeledő veszedelemnek. A határozott jellegű szövetség nélkülözése azonban kisebb baj volt, mint az ország kedvezőtlen belállapota. A visszavonás a király és népe közt IV. Béla trónralépte óta fennállott s a kunok betelepítése folytán csak fokozódott. Béla a királyi hatalom megszilárdítása s mint Rogerius mondja : »az ország újjá alakítása érdekében teljes erejéből törekedett.« Az átmeneti állapot s ennek következtében a közelégedetlenség, de különösen a királyi tekintélylyel kapcsolatos állami rend és fegyelem hiánya, mely még II. Endre korából származott, az ország honvédő képességét nem annyira a hadrakelésnél, mint inkább a harczkészségben, a hadak erkölcsi értékében, szerfölött megbénította. A tatárok pusztításairól s aggasztó közeledéséről legalább is 1239 óta hallhattak az országban.1) A szállongó hírt utóbb a nép megszokta, keveset törődött vele, sőt nem is hitt neki. IY. Béla az amúgy is kedvezőtlen hadszervezet mellett az ország hadi készültségén nem változtatott. Némi passiv jellegű előkészületeken kívül minden a régiben maradt. A MAGYAROK HADI SZERVEZETE. A HADVISELÉS MÓDJA. Magyarország hadi szervezetét, a seregek harczmodorát nem ismerjük oly körülményesen, mint a mongolokét. Világra szóló hadi események nem ékesítik a magyar történelem lovagkori cyklusát. A Xl-ik század elejétől, Szent István királyunk uralkodásától fogva a nyugati civilisatióval együtt a nyugati hadi szervezet és harczmodor is beszármazott hozzánk. Az ősök harczmodora, mely annyi dicsőséget hozott a magyar fegyvereknek, mindinkább kiszorult a gyakorlatból. A hadi szervezet alapját a hűbérrendszer képezte. A vármegyei hadak, várkatonaság, várjobbágyok, a megyei ispánok vezérlete alatt vonultak a táborba, a király akarata szerint külföldre is. Ellenben a nemesség (a király szolgái) csupán az ország belvédelmére volt kényszeríthető ; csak akkor ment külföldre, ha akart.2

) ') 1240 karácson táján terjedt el a hír, hogy a tatárok Magyarországnak Oroszországgal határos széleit elpusztították. Eogerins, с. XIV. M. Florianus : Fontes Dom. IV. 55. 1. s) Pauler Gyula : Hadi viszonyainkról a XI—XIII. században. Hadtört. Közi. 1888. 514—515. 1. Freisingeni Ottó szerint: »Ha a király sereget akart gyűjteni, az ispánok minden ellenmondás nélkül egy seregbe