Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - I. 309

A MUHI CSATA. 313 róla. A tatárok öltözete jobbára nyers állatbőrből készült, fejőket nemez süveg födte.1

) Az európai hadjáratban bikabőrből pikkelyesen készült vértet, vas- és bőrsisakot viseltek. — Támadó fegyverök a lándzsa és mérsékelten görbe kard vala; lövőfegyverök az íj és nyíl, melynek kezelésében fölülmülhatatlanúl ügyesek valának. Vassal hegyezett nyílvesszőjük egy méternél hosszabb, alúl keskenyebb volt. Spalatói Tamás szerint a miénknél négy újjal hosszabb s rovátkái alúl (a repülő távolság előnyére) oly keskenyek, hogy a mi íjaink idegei nem fértek beléjök. Minden harczos két-három íjjal s ugyancsak két-három puzdrával látta el magát. Egy-egy puzdra 30—40 nyílvesszővel töltve, egy csatában 100 lövésre képesítette a katonát. A nyíl repülő távolsága és átcsapó ereje nagyobb volt a miénknél. Ez utóbbi oly erős vala, hogy semmiféle védőfegyver (pánczél, paizs) nem nyújt vala oltalmat ellene. A tatár apró lován sebes ütemben is remekelt az íj kezelésében; gyorsan és biztosan nyilazott előre s hátrafelé. Ezek alapján könnyen elképzelhető ama rendkívüli előny, melyben a mongol hadsereg az európaiak fölött állott. Mint ma a tüzharcz, a tűz öszpontosítása képezi a gyalogság fő harczeszközét, azonképen a tatárok is nyilt harczban az öszpontosított nyilazásban keresték és találták meg a döntést. A tatár harczos nem szerette a kézi tusát, nem is értett hozzá nagyon; de nem is volt rá szüksége, csak az üldözésnél. Mint ma a lovas katona kevesebbre veszi karabélyát a kézi tusára szánt kardjánál,2

) akkoron a tatár az íj és nyíl kezelésére fektette a fősúlyt. A mongol hadak szervi és harczászati tagozása tizedesrendszeren alapult. Tíz lovas (deke) képezett egy rajt, köztük a legügyesebb volt a rajvezető. Tíz ilyen raj, 100 lovas (szade), egy százados parancsnoksága alatt egyesült. Tíz századnak, vagyis 1000 lovasnak (hezare) ezredes parancsolt. Tízezer lovas (tomane) mint a legmagasabb harczászati egység képezett egy hadosztályt. A törzsfőnököknek, seregtestek vezéreinek hadi jelvénye fejér lófark, csapattestek parancsnokainak hadi jelvénye tehénfark vala. Apró négyszögletes zászlaik kék, fejér, fekete, vörös, sárga színűek valának. A fegyelmet Dsingisz törvényei szerint vas szigorúsággal tartották fen. Ha valamely raj egyik embere a harczból meg') V. ö. Hammer id. m. I. 42—46. 11. a) Ezalatt a lovasság harczmodorát értjük.