Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 2 25 Hogy meddig maradt brandenburgi Albert szolgálatában, az eddig ismert anyagból nem lehet megállapítani; ő maga egyik közölt költeményében csak annyit mond, hogy az őrgróftól III. Albert bajor, és onnan VI. Albert osztrák herczeg udvarába került.1) Közben 1452 jan. 16-án egyetlen leánya született, felesége pedig, úgy látszik, egy-két évre rá meghalt.2

) VI. Albert szolgálatában sem maradt sokáig ; a herczeg erőszakossága megbotránkoztatta a költőt, a császár és minden törvényes rend ellen lázadó viselkedését nem tudta némán szemlélni. Becsületes őszinteségében újra nyiltan támadta kenyéradó urát és környezetét, minek folytán újra kénytelen volt a vándorbotot kezébe venni, bár Albertet bőkezűségéért később is dicséri.3

) 1456-ban vagyunk. A török ellen való fölbuzdulás Hunyadi János hőstetteinek és Kapisztrán János lelkesedéstől izzó beszédeinek hatása alatt magasan fellángolt. Beheim előtt a római egyház érdeke mindenek fölött szent volt, lelke rajongott a keresztény vallásért és szinte fanatikusan gyűlölt mindent, a mi ellenséges indulattal állott vele szemben. Csak természetes, hogy Albert udvarát elhagyván, szíves örömest állott, bizonyára megint mint katona, a hatalmas Czillei Ulrik szolgálatába,4

) ki 1456 szept. elején5

) Pozsonyban csatlakozott a Belgrád felé induló V. László királyhoz. Vele volt költőnk is, ki ezen útját egy alább tárgyalandó költeményében részletesen írja le. Midőn pedig ura 1456 nov. 9-én Nándorfejérvárnál megöletett, nem vonult vissza hazájába a többi keresztesekkel, hanem László király szolgálatába szegődött,0

) a kihez való rokonszenvének már előbb több, a törökök ellen írt költeményében adott kifejezést.7

) A Czillei megöletését követő zavarban a költőt is kifosztották, a mi bizonyára egyik, de mint látni fogjuk, korántsem legjelentősebb oka a magyarok és a Hunyadiak ellen táplált ellenséges érzületének. ') Sammlung f. altd. Lit. и. Kunst stb. I. к. 37 és köv. 11. 2) Az eml. följegyzésben. Közölve Karajan id. m. XLII. 1. 3) Karajan id. m. XLII—XL1II. 1. *) így mondja Beheim többször id. költeményében a Sammlung f. altd. Lit. и. Kunst stb. I. к. 37 és köv. 11. Bécs városa kamarai hivatalának jegyzéke azonban már 1456 első felében is »K(ünig) L(asslab) tichter«-nek nevezi Beheimet. ( Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses, 1896. évf. CLIX. 1. 15296. reg.) Beheim vagy Czillei valószínűleg szándékosan tévesztették meg a városi tanácsot, hogy a költő annál könnyebben kaphasson ajándékot a várostól. 5) Palaczky : Geschichte von Böhmen, IV. 1. 400. 1. •) Sammlung f. altd. Lit. и. Kunst stb. 37 és köv. 11. В. bővebben alább.