Századok – 1902
Történeti irodalom - Varju Elemér: A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Ism. Naményi Lajos 282
283 .TÖRTÉNETI IRODALOM. feldolgoznák és a történetírás figyelmét felhívnák reá. Különösen az egyes püspöki könyv- és levéltárakban, kolostorokban, rendházakban oly nagy a feldolgozatlan anyag, annyi az ismeretlen oklevél, ősnyomtatvány, hogy e kincsnek elrejtőzését tovább tétlenül néznünk nem szabad és nem is lehet. Miképen kell ezt az anyagot rendezni, iránta az érdeklődők figyelmét felkelteni, megmutatja Varjú Elemér dolgozata, ki alig néhány hetet töltve a gyulafejérvári Batthyány könyvtárban, mintegy 273 darab középkori kéziratot ismertet meg velünk. Eölötte értékes anyag és úgyszólván teljesen felhasználatlan. Mert a kik eddig e könyvtárban kutattak, mint Kemény .József, Mikó Imre, Szilágyi Sándor, leginkább csak a XVI—XVII. századra vonatkozó anyagot használták fel. Varjú Elemér teljes, pontos leírását adja az említett kéziratoknak, közölve a bejegyzéseket is és így igen jó segédeszközt nyújtva mindazoknak, kik a mohácsi vész előtti idők történetével foglalkoznak. De még az újabbkori oklevelek száma is 375, s ezek közül 278 latin, míg magyar alig van huszonkettő. Varjú Elemér ezeknek már csak az index-számait,, könyvtári jelzetét közli, de ez is nagy segítség a kutatónak. Ép ily becses összeállítás az, a mit a szerzőkről, illetőleg írókról készített. Végül szakok szerint csoportosítja az anyagot. E vázlatos feljegyzések is világosan mutatják, minő szolgálatot tett Varjú Elemér nemcsak a könyvtár-történetírásnak, hanem a kutató történetíróknak is. Mert a gyulafej érvári könyvtár csak e munka által lett igazán a tudományé, a közművelődésé. Eddig csak ott feküdt a Batthyány-gyüjtemény régi polczain, portól belepve, úgyszólván eltemetve. Honnan szerezte e könyvtár nagybecsű könyv- és oklevélgyűjteményét : arról is beszámol Varjú Elemér. Java részét Migazzi Kristóf váczi püspöktől vette Batthyány akkor, mikor II. József császár megfosztotta Migazzit a váczi püspökségtől és a legnagyobb pénzzavarba juttatta. Tulajdonképeni alapja azonban egy Olaszországban vásárolt könyvtár volt. Kívánatos lenne, hogy most már a megkezdett munkát a többi hazai könyvtárak is folytassák. írassák meg történetüket és dolgoztassák fel kézirataik, ősnyomtatványaik anyagát, a mint erre Varjú Elemér itt ismertetett dolgozatában jeles példát adott. XAMÉNYI LAJOS.