Századok – 1902

Történeti irodalom - Varju Elemér: A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Ism. Naményi Lajos 282

282 .TÖRTÉNETI IRODALOM. őrgróf leveleit; u. o. található egy Regulamentum militare, egy Tabella numerum militiae in Transsilvania h ibernant is continens 1698-ból, BÁN ff y György országgyűlési meghívója 1690-ből, egy erdélyi kir. udv. kanczelláriai leirat és — horri­bile dictu — a főkormányszéknek a levéltárban őrzött első rendelete 1692-ből! A levéltárnak 1701-től a legújabb időkig terjedő anya­gáról pontos és könnyen áttekinthető kalauzt ad Zimmermann a kutató kezébe, külön-külön sorolva fel Nagy-Szeben város. Szeben-szék, az 1784 nov. 1-től 1790 máj. l-ig fennállott Szeben-megye s a szász egyetem aktáit, jegyzőkönyveit és számadásait. A munkához függelékül járúl a levéltárban őrzött néhány kézirat, repertórium és törvénykönyv részletes felsorolása, a levéltár kézi könyvtárának betűrendes jegyzéke, s végűi a levéltár használatára vonatkozó szabályok közlése. DÖRY FERENCZ. A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Irta Varjú Elemér. Buda­pest, 1901. Athenaeum kny. 8-r. 271 1. (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1899 —1901 évi folyamaiból.) A mióta a muzeumok és könyvtárak főfelügyelősége meg­kezdte munkáját, azóta bizonyos általános érdeklődés mutat­kozik a könyvtár-tudomány terén. Ez a speciális szak, melynek művelésére a külföldön társaságokat alakítottak és bibliogra­phiai folyóiratokat indítottak, nálunk még a kezdet kezdetén is alig emelkedett felül. Pedig e téren is kellene valamit ten­nünk, és talán a Nemzeti Muzeuni jubileuma lehetne alkalmas időpont ily bibliographiai társaság megalakulására. A mit eddig példáúl könyvtárakról bírunk, az alig egyéb könyvjegyzékeknél. A könyvtár-történelmet nálunk eddig nem igen művelték. Alig tudunk felmutatni egy-két könyvet, mely e speciális térre utalna. Pedig, hogy mily állapotban vannak a mi könyvtáraink, mily keveset fordítunk a kulturális törek­vések e hathatós előmozdítóira, azt élénken tűnteti fel Varjú Elemér az elül czímzett munka első fejezetében. Különösen a történetírás érdekében lép elő fontos indítványnyal. Sürgeti a kéziratok és ősnyomtatványok általános katalógusainak elké­szítését. A magyarországi könyvtárakban mintegy 50,000 kéz­irat van; ennek fele a vidéken található. S bízvást elmond­hatjuk, hogy e vidéki kéziratok nem is ismeretesek. Háládatos munkát végeznének azok a szakemberek, kik ezt az anyagot

Next

/
Thumbnails
Contents