Századok – 1902

Történeti irodalom - Eubel; Conradus: Hierarchia catholica medii aevi. Vol. II. Ism. Fraknói Vilmos 273

TÖRTÉNETI IRODALOM, apát. Végre mikor a családi nevek használtattak, ezek a közhasználatban gyakran olyan formát vettek föl, a mely alatt a név viselőjének származását és családi állását nehezen lehetett fölismerni. Pl. II. Ulászló idejében szerepel egy cardinalis de Fuxo. a ki pedig a De Foix család tagja s így Anna magyar királyné rokona volt. Az előttünk fekvő kötetben Eu bel a bibornokok névsorához függelékül (27—66. 11.) a bíbornoki testület jegyzőkönyvéből (1440—1503) kivonatokat csatol, a melyek köztörténeti érdekkel bírnak. Ezekből megtudjuk egyebek között, hogy a különféle országokba küldött bibornok-legátusok mikor neveztettek ki, mikor indultak útnak és mikor tértek vissza Rómába. A munka másik része az érsekek és püspökök névsorát adja, egyházmegyéik szerint csoportosítva. Ezek betűrendben következnek egymásután, tekintet nélkül az országokra, melyeknek területéhez tartoztak. Mindazáltal Eubel függelékben az egyes országokban létező érseki és püspöki székek átnézetét is közli. Nem lehet tagadni, hogy a betűrend megtartása, a használhatóság javára szolgál. Minden egyes főpapnál négy rovatban vannak feltűntetve az adatok. Az elsőben meg van állapítva, miképen üresedett meg a főpapi szék : halál vagy áthelyezés által. A másodikban áll az új főpap családi és keresztneve s az az állás, a mit a főpapi szék elnyerése előtt töltött be. A harmadikban találjuk az évet és napot, mikor a főpap székét a pápai rendelkezés alapján elfoglalta. A negyedikben pontosan idézve van a vatikáni levéltárban őrzött azon okirat, mely a pápai rendelkezést tartalmazza. Oly esetekben, mikor Gams idézett munkájában egy-egy főpap ford ál elő, a kinek kinevezéséről, illetőleg megerősítéséről a pápai intézkedés nem volt megtalálható, a főpap neve mellett Gams megfelelő helyére történik utalás. Az egyes nevekhez minden lap alján sűrűen találunk nagybecsű jegyzeteket, melyek részint helyreigazításokat tartalmaznak a Gams által közölt adatokra vonatkozólag, részint új adatokat, melyek a vatikáni forrásokban a szerkesztő figyelmét magukra vonták. E szerint Eubel az ő könyvében a vatikáni forrásokon kívül egyedül Gams munkáját veszi tekintetbe. Az első kötet megjelenése után több bíráló sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy Eubel az 1873 óta megjelent egyháztörténelmi kiadványokat, különösen az egyházmegyei monographiákat föl nem használta. Azonban ezeknek felhasználása egy ember erejét meghaladó vállalkozás lett volna. Ugyanis a munkában feldolgozott