Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - III. közl. 215

2 22 bóeyer jakab. vasztott mindent, a mit maga előtt vagy körül talált,« Szótiának és a körülötte levő helységeknek feldulását a többi forrás is megemlíti, különösen Thuróczi*) és V. Lászlónak egy 1453-iki oklevele.2

) »A negyedik napon a keresztény sereg a Uisch vizéhez érkezett, hol tábort ütvén, az ellenség támadását várta. Három napig veszteg maradt, a negyedik napon Murád török császár a Marie,za vizéhez közeledett három mérföldnyire a magyaroktól. Itt egyesült sógorának Halai paschá-пак százezernyi seregével, melyet ez Kis-Azsiából (aus der grossen türkeie) hozott, úgy hogy a császár serege 200,000 emberre rúgott.3) A szultán egy hegyre vonult sógorával, hol tanácsot ültek, hogyan állhatnának ellent az ellenség támadásának, Halai pascha kérkedve vállalkozott a keresztények visszaverésére, mert hiszen neki több bivalya van táborában, mint a hány embere az ellenségnek. A szultán örömest beleegyezett sógora ajánlatába.« Hogy Beheim ezen tudósítása lényegében mikép magyarázandó, alább fogom megkisérleni ; itt csak egypár megjegyzést akarok a költemény előadásához fűzni. 'Beheim téved, mikor azt állítja, hogy Khalil pasa (halai pascha) Murád sógora. A szultán sógorát Mahmud Cselebinek hívták, ki az említett Khalil pasa nagyvezér testvére volt.4) Hogy a szultán nemcsak európai, hanem ázsiai csapatait is összevonta a magyarok visszaszorítására, megerősítik Dukas-szal5

) szemben, a ki csak az európai sereget említi, Chalkokondylas6

) és az 1486-iki török névtelen.7

) Arról azonban, hogy az ázsiai sereg a szultán sógorának fővezérsége alatt állott volna, más forrás nem tud, kivéve Dlugosst,8

) ki azonban a szultán rokonát névleg nem említi, továbbá Callimachust,9

) ki Carambus-nak nevezi, és Bonfinít,1

0

) ki Carambus mellé oda teszi : »quem Kelepin alii dictum esse volunt.« Nesrill

) és Szeád-Eddin l

ä

) szerint Mahmud ') Schwandtner kiad. 253. 1. 2) Olv. Teleki id. m. X. к. 351. 1. 3) És nem 300,000-re, mint Karajan id. m. 9. l. hibásan mondja. 4) Olv. 'Fhúry id. m. I. к. 19, 58 és 137—138. 1. Ép úgy Chalkokondylas krónikája (Becker bonni kiadása) 315. 1. és Bonfini id. m. 460. 1. Dlugoss id. m. I. к. 776. 1. »affinis«-nek mondja a szultánhoz való viszonyában. ') Becker bonni kiad. 217. 1. •) Id. m. 308. 1. ') Thúry id. m. I. к. 19. 1. 8) Id. m. I. к. 776. 1. ") Id. m. 492. 1. ">) Id. m. 460. 1. ") 'IMry id. m. I. k. 58. 1. »») U. о. I. k. 137. 1.