Századok – 1902
Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király halálos betegsége 209
nagy lajos király halálos betegsége. 211 gedve, mert mint a krakói egyliáz főesperesét kinevezte Lengyelország főkanczellárjának Zavisz helyébe, valamint hogy ennek 1382 január 12-én bekövetkezett halála után krakói püspökké választatta.1 ) Hogy pedig Nagy Lajos király régóta betegeskedett, kitetszik édes anyja, idősb Erzsébet királyné alapítványából, melyet Bocliniában 1376 augusztus 25-én tett kedves fia, Lajos király fölépüléseért.3 ) Sőt Dlugoss szerint már 1375-ben betegnek érezte magát.3 ) I)e Dlugoss azon állítását, hogy az aggság, az öregség súlya bántotta már a nagy királyt,4 ) nem fogadhatjuk el föltétlenül. Mert igaz ugyan, hogy teljes életében szinte nyugalom nélkül fáradozott, részt vett számos hadjáratban, Canossánál, Aversánál és Beleznél megsebesült, átszenvedte a nagy járványt, Zólyomban vadászat alkalmával egy medve feldöntötte, mindkét lába szárán huszonhárom marással megsebezte és meg is ölte volna, ha Besenyő János a fenevadat kardjával ki nem végzi, — mindazonáltal az aggság egymagában a királyt élete ötvenes éveiben meg nem őrlötte. Erről tanúskodnak folytonos utazásai birodalma egyik végétől a másikig, mire megaggott ember a mai úti kényelem mellett sem képes, annál kevésbbé lehetett akkor, mikor az utazás többnyire lóháton történt Ezek után hitelt adhatunk a teljesen egykorú reggioi krónikásnak, De la Gazata Péternek, ki a reggioi sz. Prosperről nevezett benedek-rendi monostornak volt apátja, midőn Xagy Lajos királyról azt írja, hogy halálát hosszantartó poklosság, lepra előzte meg; s tehetjük ezt annál inkább, mivel kiadója, a nagytudományú Muratori Lajos Antal úgy vélekedik ') Dlugoss : Hist. Pol. III. 398. — Nagy Lajos királynak Wislicában, 1381 junius 5-én kelt levele így záródik : Datum per manus venerabilis viri domini Johannis de Padlicza archidiaconi Cracoviensis, Polonie regni cancellarii. (Monum. Cracovien. Eccl. II. 87.) Ugyanazon évi julius 6—-8-án és nov. 30-án előkerül mint cancellarius supremus regni Polonie. (Cod. Dipl. inajoris Polon. III. 510, 511, 515.) ") »pro sanitate dilecti filii Lndovici regis.« — Tette pedig ez alapítványt «in ecclesia s. Michaelis in Eupella in civitate Kazimiria, in qua s. Stanislaus est passus.« (Monum. Polon. III. 396.) 3) . . . »dum se valetudinarium et morbis cognovit implicit um.«; Hist. Polon. III. 359. *) . . . «seriio gravatus.« Hist. Pol. III. 413. 15*