Századok – 1902

Történeti irodalom - Bihar vármegye és Nagyvárad. Ism. N. L. 176

177 TÖRTÉNETI IRODALOM. Várad jelentőségének, melyet utóbb, a török hódoltság idején, joggal mondtak Erdély kulcsának. Azt a nagy történelmi anyagot, mit e rész megírásánál ifj. Reiszig Ede számos új adat közlésével felölel, elég helyes érzékű csoportosítás jellemzi. Mindegyik királyunk alatt minő szerepet játszott a megye, az itt élesen ki van domborítva. A mi eddig a megye múltjáról oklevelekben fenmaradt, vagy nyomtatásban megjelent, mint pl. Bunyitay Vincze ismert monographiájában, a váradi püspökség történetében, azt a szerző mind felhasználja ; sőt felhívja az érdeklődők ügyeimét a részletekre is, mert esetről esetre megjelöli, honnan meríti adatait ; időrőlidőre csoportosítja a püspököket, főispánokat ; betekintést enged a közigazgatás állapotába, korszakonként tárgyalja a művelődési viszonyokat, egyszóval a kép világos, tetszetős, élénk. Történelmi, vagy jobban mondva heraldikai és genealógiai szempontból érdekel még bennünket a vármegye nemes családairól szóló fejezet, mely anyagának gazdagságával lep meg. Számos, Siebmachernél ismeretlen czímert mutat be itt, és igen becses Karalcas Károly összeállítása is, melyben az 1688 — 1848-ig kihirdetett összes czímeres leveleket felsorolja. Különösen kiemeljük azt a fejezetet, mely a topographiai részt foglalja magában. Betűrendben, községről-községre vezet a fejezet írója Vende Aladár, a mű segédszerkesztője. Minden egyes helységnél csoportosítja az egykori és jelenlegi birtokosokat, felöleli a történeti jelentőségű eseményeket, és elmondhatjuk, hogy a mit összegyűjtött, az becses anyag. Ulusztrácziói is, a régi kúriák, kastélyok, elég jól vaunak megválogatva, de szeretnénk, ha az ily képeknél arra is törekedtek volna, hogy bemutassák az építkezés módját is, mit a mult században az ország északkeleti részén követtek. Ezt egy kis utánjárással igen könnyen szembetűnővé lehetett volna tenni. Azután ügyeimébe ajánljuk a szerkesztőségnek néhai Pesty Frigyes gyűjteményét, melyet a Nemzeti Muzeumban őriznek, a mely igen becses adatokat szolgáltat az egyes községek múltjára nézve. Ezeket Pesty akkor gyűjtötte, mikor történeti helységnévtára készült és ez a kiaknázatlan anyag bizonyára értékes. Ethnographiai szempontból jól van összeállítva a népről, népszokásokról szóló fejezet is, melynek tartalmát színes illusztrácziók teszik szemlélhetővé. A hegy- és vízrajzi, geologiai, víz-szabályozási rész Korhély József tollát dicséri, és kimerítőek a faunáról (Kertész Miksa) és flóráról (Flott Károly) írt fejezetek is. Dicsérettel kell megemlékeznünk az időközben elhunyt