Századok – 1902

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez - I. közl. 1

6 BAUMGARTEN' FKRENCZ. históriája, Paolo de Paoli »memoriale«-ja és a szóban forgó monographia. Az individualistikus szín az, a mi különös varázst kölcsönöz e műnek. De nemcsak a feldolgozás és felfogás, hanem az események elbeszélése is érdeklődést ébreszt iránta. Szemünk előtt látjuk a legnevezetesebb dalmát város életét, alkalmunk van azt összefüggő események révén kerek képben részletesen megismerni, a mit más forrásból nem tehetünk. Számos felvilágosítást nyerünk e műből Zára politikai állásáról és municipális szervezetéről; látjuk a gyűlölt velenczei származású grófot, oldalán a zárai judexekkel, a zárai clerust, a zárai népgyűlést, a pártok harczát, a Yelencze-ellenes arisztokrácziát és némileg Yelenczéhez szító néppártot. Látjuk egyszóval a zárai népet örömében és bújában. Nem lehet itt czélom, hogy összegezzem azt, a mit ily szempontból e műből tanulhatunk, csak a kútfő eme sajátosságára kellett utalnom. Igaz, hogy a kútfő legszorosabb értelemben vett monographia s így természetszerűleg a részletekre is kiterjeszkedik, mindazonáltal azon sajátosságát, hogy a város belső életébe részletes betekintést enged tennünk, különös érdemének kell betudni, illetőleg a városi szervezet és kultura következményének tekinteni. Az elbeszélés ügyes és érdekes. Ha csakis ezen forrást ismernők, mégis az itt elbeszélt események egységes és szemléletes képét nyer nők belőle. Szerzője ért az elbeszélés mesterségéhez, a mi oly egyszerűnek látszik, de valósággal oly nehéz. A »Obsidio Jadrensis« két könyvéhez e tekintetben egyetlen egykorú magyar krónikát sem mérhetünk, a dubniczi krónika 1345—1355-ig terjedő részét sem véve ki. A zárai ostrom előzményeként Lindvai Miklós bán 1344-iki és Lajos király 1345-iki horvát hadjáratai, majd Zára ostroma és a velenczeieknek a legyőzött Zára ellen foganatosított rendszabályai vannak ismertetve, úgy hogy e mű az 1344 szeptemberétől 1347 márczius 18-ig terjedő időköz alatt történt eseményeket beszéli el. Minden monographia könnyen, sőt majdnem elkerülhetetlenül azon hibába esik, hogy elszigetelten nézi az eseményeket, nem veszi észre az általánosabb és messzebb fekvő tényezőket, melyek az általa tárgyalt eseményeket előidézték és azokra hatottak. A zárai Névtelen sem ismeri azon számos külpolitikai tényezőt, mely Zára ostrománál közreműködött, és nincs tudomása a zárai ostromnak ebből folyó, nagyobb kört érdeklő fontosságáról, egyszóval nem ismeri azon számos